Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Néppárt (EPP) vezetőinek ülésére érkezik az Európai Unió nem hivatalos csúcstalálkozója előtt Brüsszelben bő egy héttel az európai parlamenti választások után, 2024. június 17-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Ursula von der Leyen ellen ítélt az EU bírósága, még nehezebb így kampányolnia

Elveszítette a vakcinaszerződések átláthatóságával kapcsolatos ügyet az Európai Bizottság elnöke az Európai Unió legfelsőbb bíróságán. Az új uniós ciklus új EB-elnökéről csütörtökön szavaznak az Európai Parlament tagjai.

Az Európai Unió Bírósága szerdán úgy döntött, hogy az Európai Bizottság nem biztosított „kellően széles körű hozzáférést” a nyilvánosság számára a Covid–19 vakcinaszerződéseihez, és szabálytalanságokat talált a dokumentumok egyes részeinek szerkesztésére vonatkozó indoklásában − számolt be róla a Politico alapján az Index.

Ursula von der Leyen a szerződések egyes helyeken történő szerkesztését kereskedelmi érdekek védelmével, illetve adatvédelmi okokkal indokolta. Az ügyet a Zöldek európai parlamenti képviselőinek egy csoportja terjesztette elő, akik kérelmezték, hogy hozzáférjenek a vakcinaszerződésekhez és az ahhoz kapcsolódó dokumentumokhoz, hogy megértsék a bizottság és a Covid–19-vakcinagyártók közötti, 2021-re szóló megállapodást.

Az Európai Unió legfelsőbb közigazgatási bíróságának szerdai döntése szerint viszont az EB döntése a szöveg megszerkesztéséről „szabálytalanságokat” tartalmaz. A bizottság „nem bizonyította, hogy az említett záradékokhoz való szélesebb körű hozzáférés ténylegesen aláásná az érintett vállalatok kereskedelmi érdekeit”.

Ursula von der Leyen most épp azért kampányol, hogy egy nap múlva, csütörtökön újraválasszák az Európai Bizottság élére. Legalább 361 európai parlamenti képviselő támogatását kell megszereznie. Ez nem lesz könnyű, már csak azért sem, mert az uniós választások nyomán még sokszínűbbé vált az európai parlamenti pártpaletta, így kérdés, hogy a rendkívül eltérő véleményű (és most egymással meglehetősen feszült viszonyban lévő) politikai formációk tagjainak bizalmát mennyire fogja tudni megszerezni.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×