eur:
412.59
usd:
396.79
bux:
79492.85
2024. december 23. hétfő Viktória
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke sajtótájékoztatót tart az EU-tagországok külügyminisztereinek az ukrán válságról folytatott tanácskozása után Brüsszelben 2022. február 22-én. Von der Leyen bejelentette, hogy az EU tagországai megállapodtak az Oroszország elleni új szankciókról, amelynek értelmében megtiltják a kereskedelmet a két szakadár régió, Donyeck, Luhanszk, valamint az EU között, és korlátozzák Oroszország hozzáférését az EU tőke- és pénzügyi piacaihoz és szolgáltatásaihoz.
Nyitókép: MTI/EPA/Reuters Pool/Johanna Geron

Nézőpont: ez lehet a Tisza és a DK együttműködésének kezdete

A magyarok többsége (51 százalék) nem támogatja, hogy újra megválasszák Ursula von der Leyent az Európai Bizottság elnökének. Magyar szemmel a legnagyobb kérdést az jelentheti, hogy Magyar Péter és Gyurcsány Ferenc pártjainak képviselői együtt szavaznak-e von der Leyenre, a magyarok többségének akaratával szemben – olvasható a Nézőpont Intézet felmérésében.

A közleményben emlékeztettek arra, hogy miután az Európai Néppárt, a szocialisták és a liberálisok háttéralkut kötöttek, az Európai Tanács többsége ismét Ursula von der Leyent jelölte az Európai Bizottság elnökének. A bizottság elnöke akkor folytathatja munkáját, ha csütörtökön az Európai Parlament képviselőinek többsége, legalább 361 közülük, megszavazza.

A választás sikere nagyban múlik a jelölő képviselőcsoportok egységén, ezért különösen fontos, hogy hogyan szavaznak majd az Európai Néppárthoz csatlakozó Tisza Párt, illetve a szocialista pártcsaládhoz tartozó Demokratikus Koalíció képviselői. A fontos személyi döntés nemcsak a két párt együttműködése, de társadalmi támogatása miatt is fordulópont lehet a magyar belpolitikában – írták.

A Nézőpont Intézet összegzése szerint a július 1-3. között, ezer felnőtt telefonos megkérdezésével zajlott közvélemény-kutatás egyértelmű eredményt hozott: a magyar választók abszolút többsége (51 százalék) szerint a magyar képviselőknek nem kellene támogatniuk Ursula von der Leyen újbóli megválasztását, és

mindössze negyedük (26 százalék) helyesli a folytatás megszavazását.

A bizottság jelenlegi elnökének elutasítottsága nem meglepetés, miután politikai nyomásgyakorlás céljából hozott számos, Magyarországnak kedvezőtlen döntést – fogalmaztak, hozzátéve, hogy a magyar kormány álláspontjával teljesen ellentétes állásponton van többek között a háború, a migráció és a gender ügyekben is, a magyar kormányfő békemissziójára válaszul pedig éppen bizottsági bojkottot hirdetett a magyar soros elnökséggel szemben.

Emlékeztettek, hogy Orbán Viktor miniszterelnök von der Leyen jelölése ellen szavazott az Európai Tanácsban, mely döntése összhangban állt a kormánypárti magyarok többségi véleményével is: a Fidesz szavazóinak négyötöde (79 százalék) szerint nem szabadna megszavazni a Bizottság jelenlegi elnökének újraválasztását – és csak 6 százalékuk szerint igen.

A jobboldali ellenzék, a Mi Hazánk Mozgalom szavazóinak többsége (52 százalék) szintén ellenzi von der Leyen támogatását, ugyanakkor 37 százalékuk (a szavazótáborok közül a legnagyobb arányban) nem tudott véleményt formálni a kérdésben – tették hozzá.

Az elemzés szerint a baloldali ellenzék soraiban a Tisza Pártot állíthatja a legnagyobb dilemma elé a Bizottság elnökéről való szavazás:

az Európai Néppárthoz csatlakozó pártnak választania kell a képviselőcsoporthoz való lojalitás és a Bizottság eddigi vezetését leváltani akaró, többségi magyar álláspont képviselete között.

Ráadásul Magyar Péter nem támaszkodhat saját szimpatizánsainak egységes véleményére sem, miután kevesebb mint felük támogatná (49 százalék) von der Leyen újraválasztását, ötödük elutasítaná (19 százalék), és harmaduknak nincs véleménye a kérdésben (32 százalék) – fűzték hozzá.

A felmérés szerint a Demokratikus Koalíció képviselői ezzel szemben könnyebb helyzetben lehetnek, miután szavazóinak többsége (57 százalék) támogatná von der Leyen újraválasztását, és mindössze 10 százalékuk utasítaná el. A „Gyurcsány-párt” eddig is haszonélvezője volt a föderalista nagykoalíciónak, így nincs okuk megvonni támogatásukat a bizottság eddigi vezetőjétől – tették hozzá.

„Könnyen előfordulhat tehát, hogy a két baloldali erő, a Tisza Párt és a Demokratikus Koalíció együttműködésének kezdete lesz Ursula von der Leyen megválasztása a csütörtöki szavazáson” – fogalmaztak.

Címlapról ajánljuk
Hogyan tovább Magdeburg után? Új törvényt, újfajta megfigyelést szeretne a belügyminiszter

Hogyan tovább Magdeburg után? Új törvényt, újfajta megfigyelést szeretne a belügyminiszter

A gyász ellenére az élet megy tovább. Olyannyira, hogy a péntek esti szörnyű terrortámadás után szerte az országban továbbra is nyitva tartanak a karácsonyi vásárok. A hangulat azonban jó ideig aligha lesz olyan, mint amilyen a magdeburgi vásáron történt, öt halálos áldozatot és több mint 200 sérültet követelő gázolásos merénylet előtt volt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Jön a karácsony - Mi történik a piacokon?

Jön a karácsony - Mi történik a piacokon?

Jön a karácsony, vele együtt pedig valóságos adatdömpinggel indult a hét a tőzsdéken. Reggel a magyar makrogazdasági adatok domináltak, de érkezett az Egyesült Királyság harmadik negyedéves folyó fizetési mérlege is, majd délután a Chicagói Fed-index és egy amerikai fogyasztói bizalmi mutató került a figyelem középpontjába. Ázsiában jó hangulatban telt a kereskedés reggel, Európában hol mínuszba, hol pluszba fordultak az irányadó indexek napközben, míg az amerikai tőzsdék a nyitás után nem sokkal lefelé vették az irányt. A magyar tőzsde felülteljesítő volt, a nap kétségkívül legfontosabb tőzsdei sztorija a Gránit Bank részvényeinek debütálása volt a BÉT-en.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. december 23. 17:16
×
×
×
×