Július 16-án megalakult az új Európai Parlament, ahol első napirendi pontként a 720 fős testület elnökét, majd pedig második pontként annak 14 alelnökét választották meg.

A mostani ciklus első felében a 8 képviselőcsoport összesen 17 jelöltet állított: az Európai Néppárt 3, az S&D 5, a Patrióták Európáért, az ECR és a Renew 2-2-2, a szélsőjobboldali-populista Szuverén Nemzetek Európája (ESN), a Zöldek és szélsőbaloldali GUE/NGL 1-1-1 alelnököt próbál adni a parlament elnökségébe.

A legnagyobb kérdés az volt, hogy a jobbközép-kereszténydemokrata Európai Néppárt (EPP), a szocialista S&D és a liberális Renew képviselői a parlamenti többségükkel összezárnak-e, hogy megakadályozzák az EPP-nél jobbra álló képviselőcsoportok térnyerését, azaz hogy a nagyságrendileg harmadik, részben Orbán Viktor magyar miniszterelnök kezdeményezésére létrejött Patrióták Európáért (PfE), vagy a Giorgia Meloni olasz kormányfő fémjelezte – egyébként negyedik legnagyobb – Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) méretükhöz arányos képviselettel rendelkezzenek a parlament elnökségében.

Az EPP–S&D–Renew informális koalíció végül emellett döntött, hiszen a három képviselőcsoport a Zöldekkel összezárva leszavazta mindegyik jobboldali vagy szélsőjobboldali jelöltet az első fordulóban – számolt be az Index, emlékeztetve: amennyiben az első körben nem mindegyik alelnöki széket osztják ki, tartanak egy második kört, ahol továbbra is többség szükséges, ha pedig még ez után is van fennmaradó hely, akkor azt az szerzi, aki a legtöbb szavazatot kapja.

Az első kör végén a 17 jelöltből 11-nek már meglett az abszolút többség, így a 14 helyből 11 már elkelt:

1. Sabine VERHEYEN (EPP, német) 604
2. Ewa Kopacz (EPP, lengyel) 572
3. Esteban González Pons (EPP, spanyol) 478
4. Katarina Barley (S&D, német) 450
5. Pina Picierno (S&D, olasz) 405
6. Victor Negrescu (S&D, román) 394
7. Martin Hojsík (Renew, szlovák) 393
8. Christel Schaldemose (S&D, dán) 378
9. Javi López (S&D, spanyol) 377
10. Sophie Wilmes (Renew, belga) 371
11. Nicolae Stefanuta (Zöldek, román) 347

Míg az alábbiaknak nem sikerült:

• Antonella SBERNA (ECR, olasz) 323
• Roberts Zile (ECR, lett) 306
• Younous Omarjee (szélsőbal, francia) 272
• Klára Dostálová (PfE, cseh) 214
• Fabrice Leggeri (PfE, francia) 209
• Ewa Zajaczkowska-Hernik (ESN, lengyel) 102

A második fordulóban nem változott a sorrend a pártok között, így a Patrióták Európáért hiába a harmadik legnagyobb képviselőcsoport, egy alelnöke sem lesz az Európai Parlamentben.

Végül 674 EP-képviselő szavazott, akik 609 érvényes szavazatot adtak le, így a megugrandó küszöb 305 volt, ez végül a lett Zilének (419), a szintén ECR-es Sbernának (314) és a szélsőbaloldali Omarjee-nek sikerült, akire 311-en szavaztak – ezzel a szélsőbaloldali képviselőcsoport a legkevesebb mandátummal is ad majd egy alelnököt.

Frissítés: szerdán az Európai Parlament megválasztotta a questorait, vagyis a háznagyait is. A 24.hu összefoglalója szerint a háznagyok választásánál több körben szavaztak. Eggyel több név szerepelt a listán, mint ahány háznagyot megválasztottak, és minden körben az abszolút többséget szerző jelöltek kerültek be háznagyként. Az első körben az öt háznagyból négyet választottak meg, a második, utolsó körben pedig a lengyel Zlotowski Kozma és a fideszes Szekeres Pál indult a maradék egy helyért. Végül Szekerest leszavazták, így ő volt az egyetlen jelölt, aki nem került be.

A politikai kordon (cordon sanitaire) jelenleg két pártot érint:

• az AfD vezette Szuverenistákat
• és a Fidesz-KDNP–Nemzeti Tömörülés (francia; Marine LePen) vezette Patriótákat.

Deutsch Tamás a szavazás utáni, Szekeres Pállal közösen tartott sajtótájékoztatón az MTI tudósítása szerint közölte: az európai parlamenti képviselők többségét adó baloldali blokk több millió uniós választópolgár akaratát vette semmibe azzal, hogy nem választotta be a háznagyok közé a Patrióták Európáért EP-frakció jelöltjét, Szekeres Pált, a Fidesz-KDNP EP-képviselőjét.

A többséget adó baloldali blokk "felhatalmazva érzi magát arra, hogy felülbírálja az európai választópolgárok döntését, visszaél a választóktól kapott mandátumokkal és az EP-pozícióját arra használja fel, hogy átírja az európai választópolgárok EP-választáson kinyilvánított akaratát" - mondta Deutsch Tamás.

Úgy vélte, hogy bár a választók politikai értelemben a változás mellett szavaztak, "a baloldali blokk, a néppárt, a szocialisták, a zöldek, a liberálisok és a kommunisták a változatlanság pártján állnak", a választók akaratát akár a demokrácia szabályainak megsértése árán is igyekeznek figyelmen kívül hagyni. Ugyanígy akár a demokrácia szabályait, sőt az EP működésére vonatkozó uniós jogszabályokat sem tartják be, ha ez sérti hatalmi törekvéseiket - tette hozzá.

Szekeres Pál a sajtónak kiemelte: sokan úgy szavaztak, hogy - bár képviselőtársainak bemutatkozó levelet is küldött, amelyben vázolta céljait és elképzeléseit - nem ismerték őt. Elmondta, a szavazás eredménye nem befolyásolja az EP-ben végzett munkáját, amelyben továbbra is igyekszik helytállni.