Infostart.hu
eur:
364.44
usd:
331.2
bux:
146155.68
2026. november 16. hétfő Ödön
A 2021. január 4-én közreadott képen Julian Assange, a WikiLeaks oknyomozó internetes portál alapítója a sajtó képviselőinek nyilatkozik az ecuadori nagykövetség egyik erkélyén Londonban 2017. május 19-én. A londoni központi büntetőbíróság 2021. január 4-i határozatának értelmében Assange-ot nem adják ki az amerikai hatóságoknak.
Nyitókép: MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga

Újabb fejezetéhez ért Julian Assange kiadatási szappanoperája

Engedélyezte a londoni felsőbíróság, hogy Julian Assange, a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítója fellebbezést nyújthasson be az amerikai kiadatását lehetővé tévő legutóbbi bírósági végzés ellen.

A hétfőn kihirdetett végzés alapján Assange-nak több hónap áll rendelkezésére a fellebbezési kérelem összeállítására és benyújtására.

Elutasító végzés esetén Julian Assange-t a brit hatóságok akár ezen a héten átadhatták volna az Egyesült Államoknak.

Az 53 éves, ausztrál állampolgárságú Julian Assange portálja hozzávetőleges becslések szerint csaknem félmillió titkos amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, és a korábbi években ezek jelentős részét átadta médiapartnereinek.

Három évvel ezelőtt a londoni központi büntetőbíróság megtiltotta Assange amerikai kiadatását, elsősorban olyan szakvéleményekre hivatkozva, amelyek szerint Assange depressziós, a jövőjétől rettegő ember, és nem garantálható, hogy amerikai kiadatása után nem vet véget életének.

Az Egyesült Államok fellebbezést nyújtott be a tilalmi végzés ellen, azzal az érvvel, hogy Assange-nak nincsenek olyan mentális problémái, amelyek megakadályoznák kiadatását.

A londoni felsőbíróság 2022 decemberében helyt adott az amerikai fellebbezésnek, megsemmisítve a kiadatás tilalmáról szóló büntetőbírósági döntést.

Assange ügyvédei ugyanehhez a bírósághoz nyújtottak be keresetet azzal a kéréssel, hogy az eljáró bírói tanács engedélyezze a kiadatás tilalmát megsemmisítő bírósági döntés megfellebbezését és a végzés felülvizsgálatát célzó újabb eljárás megindítását.

Rövid hétfői végzésében a londoni felsőbíróság eljáró tanácsa helyt adott a kérésnek, kimondva, hogy Assange-nak jogalapja van az újabb fellebbezés benyújtásához.

Ennek előzményeként a londoni bírói testület március végén köztes állásfoglalást adott ki, amelyben kérte az amerikai igazságügyi hatóságokat, hogy terjesszenek be különböző jogi biztosítékokat, amelyek alapján megítélhető, hogy Julian Assange a 2003-ban kelt brit kiadatási törvény alapján átadható-e az Egyesült Államoknak.

A kért biztosítékok között szerepelt az is, hogy a WikiLeaks alapítóját Amerikában nem ítélik halálra.

A bíróság az áprilisi állásfoglalásban leszögezte: ha az igényelt jogi biztosítékokat nem kapja meg, akkor további elbírálás nélkül engedélyezni fogja a fellebbezést a kiadatást engedélyező korábbi döntés ellen.

Assange ügyvédi stábja azzal érvelt a hétfői döntés előtti meghallgatáson, hogy az Egyesült Államok az igényelt biztosítékokat nem adta meg. A londoni felsőbíróság a hétfői végzésben elfogadta ezt az álláspontot.

Az Egyesült Államok azzal az érvvel kéri a kiadatást, hogy az amerikai diplomáciai okmányok szerkesztetlen közzétételével Assange tudatosan sodort súlyos veszélybe olyan emberi jogi és ellenzéki aktivistákat, valamint újságírókat, akik elnyomó rezsimekről és terrorszervezetekről gyűjtöttek adatokat.

Assange-t korábban a svéd hatóságok is körözték szexuális bűncselekmények gyanújával, de a körözést végül visszavonták.

Assange a svédországi kiadatás elől Ecuador londoni nagykövetségére menekült, ahol hét évet töltött diplomáciai menedék védelme alatt.

Öt éve azonban az ecuadori nagykövet engedélyével a Scotland Yard a diplomáciai képviselet épületében őrizetbe vette, és mivel az amerikai körözés változatlanul érvényben van, a WikiLeaks-alapítót azóta is vizsgálati fogságban tartják a londoni Belmarsh börtönben.

Címlapról ajánljuk
Zacher Gábor: a férfiak rosszabbul állnak az absztinencia megtartásában

Zacher Gábor: a férfiak rosszabbul állnak az absztinencia megtartásában

A franciák mennyiség szempontjából ugyanannyit isznak, mint mi. Viszont ott az átlagéletkor magasabb, az alkohollal kapcsolatos megbetegedések száma jóval kisebb. Ennek hátteréről, a magyar férfi és női alkoholizmus milyenségéről, az absztinencia megtartásának nemek közti különbségeiről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Zacher Gábor toxikológus, sürgősségi orvos.

Navracsics Tibor a Seszták-ügyről: az időnk fogy, de a Fideszben még megvan a megújulás képessége

Navracsics Tibor, az Orbán-kormány volt minisztere szerint a Fideszen belül sürgősen tisztázni kell a múltat, és, mint fogalmazott, „aki esetleg bűncselekményt követett el a kormányzati időszak alatt, vagy akár azon kívül is, attól mindenképpen meg kell szabadulnia a közösségnek”. Navracsics Tibor hangsúlyozta: a Fideszt nem tudja elképzelni Orbán Viktor nélkül.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Egyre csúnyább, ami az amerikai tőzsdéken történik

Egyre csúnyább, ami az amerikai tőzsdéken történik

Az Nvidia körüli botrány adott irányt múlt héten a tőzsdéken, és a rossz hangulat továbbra is kitart. Európában mérsékelt esést lehetett látni, miközben az amerikai tőzsdéket ismét az AI-részvények húzzák lefelé a hétfői kereskedésben. A magyar tőzsde a napon belüli kilengések ellenére pluszban zárt, a blue chipek közül a Telekom és a Richter árfolyama is új történelmi csúcsra ment ma. Itthon az MNB holnapi kamatdöntése lesz a hét első felében a legizgalmasabb, külföldön pedig továbbra is az AI-részvényeken lesz a világ szeme, jön az Nvidia gyorsjelentése és az Anthropic IPO-ja is teszteli a piacokat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×