Vlagyimir Putyin bejelentette Szergej Sojgu leváltását, akinek irányítása alatt számos bírálat érte az utóbbi évek során az orosz hadsereget a súlyos ukrajnai veszteségek és a harctéri sikerek elmaradása miatt. A Kreml tájékoztatása szerint a 66 éves tárcavezetőt a csupán egy évvel fiatalabb Andrej Belouszov volt miniszterelnök-helyettes váltja a poszton.

"Autoriter rezsimeknél az első számú vezetőhöz fűződő viszony mindent meghatároz, viszont autoriter rezsimekben azt sem szeretik a vezetők, hogy egy-egy ember túl sok időt tölt el a közelükben" – mondta Kaiser Ferenc az InfoRádióban.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint az, hogy Szergej Sojgu utódja a gazdasági területről érkezik, azt is jelzi, hogy Oroszország még hosszú háborúra számít. A feladata az lesz, hogy még jobban a háború szolgálatába állítsa az orosz ipart, illetve külső gazdasági partnereket kerítsen, mivel Moszkva nem függhet hosszú távon csak Irántól és Észak-Koreától. A biztonság- és védelempolitikai szakértő úgy látja, hogy Kína továbbra sem fogja fegyverekkel támogatni Moszkvát, de hajlandó lesz az együttműködésre.

Szergej Sojgu leváltásával kapcsolatban azt mondta, látszott már az előjele annak, hogy megingott iránta a bizalom. Több helyettesét is korrupcióra hivatkozva távolították el. "Megkockáztatom, hogy Putyin kicsit vele is viteti el a balhét az elhúzódó háború miatt. Nyilván Sojgu nem önerőből, nem magától találta ki, hogy ezt a háborút meg kell indítani. Valószínűleg azt sem ő találta ki, hogy mik a műveleti célok, azt mind a Putyin-közeli körök, vagy maga Putyin határozta meg" – fejtette ki a szakértő.

Hozzátette, hogy Szergej Sojgu mindezek ellenére továbbra is fontos pozícióban maradt azzal, hogy a nemzetbiztonsági tanács titkára lett. Nagy kérdésnek tartja még, hogy mi lesz a sorsa Valerij Geraszimov hadseregtábornoknak, a vezérkari főnököt ugyanis 2012-ben együtt nevezték ki a most menesztett tárcavezetővel.

Kaiser Ferenc szerint a személycsere nem fog változást hozni a háborús stratégiában, a miniszter ugyanis az elnök politikai bizalmasa, és nem valódi katonai szakember.

"A katonai célokat vélhetőleg Putyin és belső bizalmi köre határozza meg. A hogyant, tehát az alkalmazást, a végrehajtást pedig a katonák. Tehát ebből a szempontból nem várható érdemi változás" – fűzte hozzá.

Kiemelte, hogy a leváltást követően is változatlanul zajlik a Harkiv elleni orosz offenzíva, igaz, mérsékelt sikerrel, mert még az orosz források is azt mondják, hogy az ukránoknak sikerült megállítani a város elleni támadásokat. Az orosz légierő közben a ballisztikus rakétákkal, cirkálólőszerekkel, úgynevezett kamikaze drónokkal továbbra is támadja az ukrán nagyvárosok energetikai infrastruktúráit, ami szintén azt mutatja, hogy nincs érdemi változás.