Infostart.hu
eur:
355.14
usd:
301.6
bux:
135792.43
2026. május 7. csütörtök Gizella
A zsidó közösség tagjai palesztinpárti tüntetőkkel átellenben tüntetnek a Melbourne-Egyetemen 2024. május 2-án. A Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyveresei 2023. október 7-én támadást indítottak Izrael ellen, az izraeli haderő pedig válaszul légi és szárazföldi hadműveleteket hajt végre a Gázai övezetben.
Nyitókép: MTI/EPA-AAP/Joel Carrett

Világszerte erősödik az antiszemitizmus – jelentés

Tavaly a második világháború óta a legjelentősebb mértékben emelkedett az antiszemita incidensek száma világszerte, különösen az iszlamista Hamász október 7-i terrortámadása, és az azt követő gázai háború óta - szögezte le vasárnap kiadott éves közös jelentésében a Tel-Avivi Egyetemen székelő Kortárs Európai Zsidóság Intézete és az amerikai Rágalmazás-ellenes Liga (Anti-Defamation League).

A izraeli holokauszt-emléknap, a jom hasoá előestéjén közzé tett jelentés szerint 2022-höz képest 2023-ban több mint tíz százalékkal nőtt az antiszemita incidensek száma a nyugati országokban, köztük az Egyesült Államokban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Ausztráliában, Olaszországban, Brazíliában és Mexikóban.

„Ha tovább folytatódik a jelenlegi tendencia, akkor a nyugati nyilvánosságban megszűnhet a zsidóság szabad képviselete, a Dávid-csillag viselése, a zsinagógába járás vagy a héber nyelvű beszéd” – vélekedett a ynet című hírportálon Uria Savit professzor, a Tel-Avivi Egyetem Kortárs Európai Zsidóság Intézetének vezetője.

A vizsgálatok szerint jelentősen növekedett az antiszemitizmus a Hamász október 7-i terrortámadása után. 2023-ban a világ legtöbb zsidónak otthont nyújtó városában, New York-ban 325 panasz érkezett a rendőrséghez zsidók elleni gyűlölet-bűncselekmény miatt, szemben a 2022-es 261-el. Los Angeles-ben 165, szemben a korábbi 86-tal, Chicagóban pedig 50 volt az előző évi 39-hez képest ez a szám.

A Rágalmazás-ellenes Liga 7523 antiszemita incidenst regisztrált az Egyesült Államokban 2023-ban, míg 2022-ben 3697-et. Az antiszemita indíttatású támadások száma többek között Franciaországban a 2022-es 436-ról 2023-ra 1676-ra ugrott (benne a testi sértések száma 43-ról 85-re nőtt); Nagy-Britanniában 1662-ről 4103-ra (a fizikai bántalmazások száma 136-ról 266-ra nőtt); Argentínában 427-ről 598-ra; Németországban 2639-ról 3614-ra, Brazíliában 432-ről 1774-re, Dél-Afrikában 68-ról 207-re, Mexikóban 21-ről 78-ra, Hollandiában 69-ről 154-re, Belgiumban 34-ről 70-re, Olaszországban 241-ről 454-re emelkedett.

Októbertől decemberig ugrásszerű volt a növekedés, de a jelentés kiemeli, hogy a legtöbb olyan országban, ahol sok zsidó él, növekedést tapasztaltak már 2023 első kilenc hónapjában is.

A jelentés leszögezte, hogy számos országban, vezető egyetemeken is, már Izrael Hamász elleni szárazföldi offenzívája előtt elhangzottak a gyűlölet kirívó megnyilvánulásai, ezért a gyűlölethullám nem tekinthető a háborúra adott érzelmi válasznak.

„A támadók egy része óvatosan kijelenti, hogy Izraellel, és nem a zsidókkal van problémája, majd a zsidókat és a zsidó intézményeket veszik célba” – hangsúlyozza a beszámoló.

Címlapról ajánljuk
Három választást tartanak az Egyesült Királyságban – a szakértő szerint nagyon inog a miniszterelnök széke

Három választást tartanak az Egyesült Királyságban – a szakértő szerint nagyon inog a miniszterelnök széke

Skóciában és Walesben parlamenti, Angliában tanácsi választásokat tartanak csütörtökön. Gálik Zoltán az InfoRádióban azt mondta, egyes előrejelzések szerint akár 2000 képviselői mandátumot is veszíthet a Munkáspárt, aminek komoly következményei lehetnek Keir Starmerre nézve is. A Budapesti Corvinus Egyetem docense beszélt arról is, milyen esélyei lehetnek az egyre népszerűbb, Nigel Farege vezette Reform UK-nak.
inforadio
ARÉNA
2026.05.07. csütörtök, 18:00
Molnár Judit
a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke
Mesterkélt időhúzás vagy feloldhatatlan aggályok vannak a másfél éve húzódó EU-USA paktum késleltetése mögött

Mesterkélt időhúzás vagy feloldhatatlan aggályok vannak a másfél éve húzódó EU-USA paktum késleltetése mögött

Hiába az újabb tárgyalási kör, továbbra sem engednek a felek az Egyesült Államok és az Európai Unió között köttetett vámpaktumból. Bár az Ursula von der Leyen vezette Bizottságnak papíron kivitelezhetőnek tűntek a tervei, Donald Trump amerikai elnök húzásai lehetetlenné tették, hogy az uniós vezetők és törvényhozók szó nélkül belemenjenek az első pillantásra rendkívül előnytelen alkuba. Míg az EU kereskedelmi biztos régóta konzekvensen a végrehajtás mellett kardoskodik, a beígért vámkedvezmények végrehajtása mellett, Trump mozgástere azonban jelentősen összezsugorodott, mióta elkaszálták korábbi vámtételeit. Ebben a helyzetben az EU-n belüli eltérő elvárások és az amerikai elnök fenyegetései nehezen kikezdhető okokat szolgáltatnak a további időkérésre. Akár tudatos a stratégia, akár tanult tehetetlenség, a két fél kereskedelmi kapcsolatai úgy tűnik, már nem a megbízhatóságon, hanem azon múlnak, hogy az USA jogrendszere meddig bírja az elnök által egy személyben elgondolt azonnali vámintézkedéseket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×