Infostart.hu
eur:
385.36
usd:
331.56
bux:
122139.35
2026. január 16. péntek Gusztáv
Gordana Sziljanovszka-Davkova, az ellenzéki jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet-Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) nevű pártszövetség államfőjelöltje beszél a párt eredményváró rendezvényén az elnökválasztás első fordulójának napján, 2024. április 24-én Szkopjéban. Az előzetes eredmények alapján Sziljanovszka-Davkova és Sztevo Pendarovszki hivatalban levő államfő, a kormányzó Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM)  politikusa kerül be a május 8-i második fordulóba.
Nyitókép: MTI/Georgi Licovszki

A jobboldali elnökjelölt szerezte meg a legtöbb szavazatot Észak-Macedóniában

Gordana Sziljanovszka-Davkovának a második fordulóban is nyernie kell.

Az északmacedón választási bizottság csütörtöki tájékoztatása szerint majdnem százszázalékos feldolgozottság mellett az látható, hogy a legnagyobb ellenzéki párt, a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártjának (VMRO-DPMNE) támogatását élvező Gordana Sziljanovszka-Davkova a voksok 40,08 százalékát szerezte meg, míg a Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) jelöltjére, Sztevo Pendarovszkira a választópolgárok 19,93 százaléka szavazott. A harmadik a legnagyobb albán nemzeti kisebbségi párt, a Demokratikus Unió az Integrációért (DUI) jelöltje, Bujar Osmani külügyminiszter lett a voksok 13,36 százalékának a megszerzésével.

Mivel egyik jelöltnek sem sikerült megszereznie a szavazatok több mint felét, ezért második fordulóra lesz szükség, amelyet május 8-án, a parlamenti választásokkal egy időben tartanak meg.

A Vesti.mk szkopjei hírportál korábban úgy fogalmazott, az elnökválasztás előrevetítheti, hogy milyen eredményre lehet számítani a parlamenti választáson, vagyis hogy a 2017 óta kormányzó SDSM-nek van-e még kellő támogatottsága, vagy a szavazópolgárok inkább azt szeretnék, hogy a 2006 és 2016 között kormányzó VMRO-DPMNE térjen vissza a hatalomba.

2017 óta az ország a NATO-tagság elnyerése érdekében, Görögország követelésére Macedóniáról Észak-Macedóniára változtatta a nevét, és az uniós csatlakozást elősegítendő több engedményt is tett a környező országoknak. Ezeket a lépéseket a jobboldali ellenzék gyakran bírálta.

Gordana Sziljanovszka-Davkova az első, nem hivatalos eredmények közzététele után kijelentette: új időszak kezdődhet Észak-Macedónia életében. Sztevo Pendarovszki szintén szerda éjszaka reagált a rossz választási eredményére, amely állítása szerint nagyon meglepte. Ugyanakkor meggyőződésének adott hangot, hogy a második fordulóban - amikor már csak ketten indulnak, és nem oszlanak meg a voksok hét jelölt között - őt fogja támogatni az állampolgárok többsége.

Címlapról ajánljuk
Bendarzsevszkij Anton: Kína nyomás alá tudta helyezni Oroszországot

Bendarzsevszkij Anton: Kína nyomás alá tudta helyezni Oroszországot

Külső tényezők növelik Ukrajna és Oroszország kompromisszumkötésre való hajlandóságát – mondta az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője. Beszélt annak jelentőségéről is, hogy Kína leállította az orosz áram vásárlását.

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×