Infostart.hu
eur:
385.25
usd:
331.78
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
A Vaskupola izraeli légvédelmi rendszer Iránból kilőtt rakétákat semlegesít a légtérben, az ország középső részén 2024. április 14-én hajnalban. Irán. Az iráni Forradalmi Gárda bejelentette, hogy drónok és rakéták százait indította izraeli célpontok ellen. Az iráni állami médiában idézett közlemény szerint a támadás válasz arra a légicsapásra, amelyet Izrael hajtott végre Irán damaszkuszi konzulátusa ellen.
Nyitókép: MTI/AP/Tomer Neuberg

Szankciókat jelentett be Irán ellen a brit és az amerikai kormány

A közösen kidolgozott és bevezetett intézkedéscsomag elsősorban az iráni fegyveres erők irányító testületeit, magas rangú vezetőit és beszállító intézményeit érinti.

Irán szombat éjjel - a damaszkuszi konzulátusa ellen két hete végrehajtott, Teherán által Izraelnek tulajdonított csapásra válaszul - több száz drónt és rakétát indított Izrael ellen. Ezek nagy többségét az izraeli légvédelem a brit, az amerikai, a francia és a jordániai légierővel együttműködve megsemmisítette.

A londoni külügyminisztérium és az amerikai pénzügyminisztérium közös csütörtöki ismertetése szerint a szankciók értelmében az érintett személyek nem utazhatnak be Nagy-Britanniába és az Egyesült Államokba, és nem részesülhetnek finanszírozásban londoni, illetve amerikai székhelyű pénzügyi szolgáltatók részéről. Utóbbi tilalom a szankciókkal sújtott iráni katonai intézményekre is vonatkozik.

A beutazási tilalom elrendelésének elsősorban Nagy-Britannia esetében van jelentősége, mivel London az Egyesült Államokkal ellentétben teljes körű diplomáciai kapcsolatokat tart fenn Iránnal, és közvetlen menetrendszerű légijáratok is közlekednek a két ország között.

A csütörtökön bejelentett pénzügyi szankciók Nagy-Britannia részéről a hivatalos ismertetés szerint azt jelentik, hogy brit állampolgároknak vagy Nagy-Britanniában tevékenykedő üzleti vállalkozásoknak tilos brit területen vagy bárhol a világon bármilyen tranzakció lebonyolítása olyan pénzeszközökkel vagy egyéb gazdasági erőforrásokkal, amelyek a szankciótól sújtott személy vagy intézmény birtokában vannak vagy ellenőrzése alatt állnak.

A közös brit-amerikai szankciók érintettjei között szerepel mások mellett az iráni fegyveres erők teljes vezérkara, az iráni forradalmi gárda haditengerészete és az iráni hadsereg egyesített műveleti parancsnoksága.

Személyi szankciókkal sújtotta London és Washington Mohammad Reza Astiani védelmi minisztert, Golamali Rasid vezérőrnagyot, a műveleti parancsnokság főparancsnokát és Szaíd Mir Ahmad Núsint, az iráni katonai repülőgépipari konglomerátum igazgatóját.

Ugyancsak szankciókat léptetett érvénybe a brit és az amerikai kormány olyan szervezetek és vállalatok ellen, amelyek támadó drónok és rakéták gyártásához nyújtanak technológiai támogatást.

A londoni külügyminisztérium hangsúlyozza csütörtöki tájékoztatásában, hogy Nagy-Britannia fegyverembargót tart érvényben Iránnal szemben, és tavaly 154 különböző szankcióintézkedést léptetett hatályba iráni szervezetek és személyek ellen.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkednek az amerikai tőzsdék, szárnyalnak a befektetési bankok

Emelkednek az amerikai tőzsdék, szárnyalnak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×