eur:
411.28
usd:
392.56
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Dmitrij Peszkov, az újraválasztásáért induló Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője a moszkvai kampányközpontban az elnökválasztás utolsó napjának éjszakáján, 2024. március 18-án. A választóhelyiségekből kilépők megkérdezésén alapuló közvélemény-kutatások eredményei, illetve szavazatszámlálás első eredményei szerint Putyin fölényesen vezet.
Nyitókép: MTI/AP/Alekszandr Zemljanyicsenko

Kreml: számunkra ez már háborúvá vált

Az ukrajnai „különleges hadművelet” jogi státusza nem változik, Oroszország számára azonban már de facto háború kezdődött – jelentette ki Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő pénteken újságíróknak.

Peszkov ezzel, kérdésre válaszolva, egy pénteken az Argumenti i Fakti című lapban megjelent nyilatkozatát pontosította, amelyben kijelentette, hogy Oroszország a nyugati országok beavatkozása miatt hadiállapotba került.

„Hadiállapotban vagyunk. Igen, ez különleges hadműveletnek indult, de amint ott megalakult ez a társaság, amint a kollektív Nyugat Ukrajna oldalán résztvevője lett ennek, számunkra ez már háborúvá vált”

– mondta Peszkov az Argumenti i Faktinak nyilatkozva.

Hozzátette, hogy ezt a tényt mindenkinek meg kell értenie a saját „belső mozgósításának érdekében”.

Utólag, pénteki telekonferenciáján a Kommerszant FM-nek a konfliktus hivatalos meghatározását firtató kérdésére válaszolva a Kreml szóvivője azt mondta: „Lényegében azt követően, hogy a kollektív Nyugat belépett ebbe az egészbe, ez háborúvá változott. De jure ez különleges hadművelet. De facto számunkra ez háborúvá vált, miután a kollektív Nyugat egyre inkább és közvetlenebbül emeli a konfliktusban való részvételének szintjét. Vagyis lényegi változások következtek be, de nem jogi értelemben.”

Arra a felvetésre, hogy mi a teendő azokkal az emberekkel kapcsolatban, akiket háborúellenes felhívások, egyebek között a „Nem a háborúra!” szlogen miatt ítéltek el, Peszkov azt mondta, hogy az ő esetükben „teljesen más a kontextus”.

A szóvivő a telefonos sajtótájékoztatón azt is elmondta: a Kreml jó néven venné, ha az Egyesült Államok felszólítaná a kijevi rezsimet, hogy hagyjon fel a békés orosz célpontok, a lakóházak és szociális létesítmények elleni „terrorista tevékenységével”.

„Oroszország nem engedheti meg, hogy a határán egy olyan állam létezzen, amelynek dokumentált szándéka, hogy bármilyen módszert alkalmazva elvegye tőle a Krímet, nem is beszélve az új régiók területéről” – mondta a szóvivő az Argumenti i Fakti című lapnak.

Hangsúlyozta, hogy Moszkva számára a legfontosabb a – 2023-ban elcsatolt – négy új régióban élő emberek biztonsága, valamint a Kijev által „de facto megszállt területek felszabadítása”.

„Katasztrofális következményeket” helyezett kilátásba a szóvivő az érintett bankok számára az Európában lévő orosz kintlévőségek kisajátítása esetére. Rámutatott, hogy az unióban elhangzott kijelentések ellenére az eszközök kamatai nem gazdátlanok, azoknak van tulajdonosuk.

Címlapról ajánljuk
Mészáros Melinda a bérmegállapodásról: nagyon kemény tárgyalásokon értük el az eredeti célunkat

Mészáros Melinda a bérmegállapodásról: nagyon kemény tárgyalásokon értük el az eredeti célunkat

Megszületett a bérmegállapodás a versenyszféra és a kormány Állandó Konzultációs Fórumán, három évre szólóan. Kiderült, mennyivel emelkedik a következő három évben a minimálbér és 2025-ben a garantált bérminimum. Lesznek azonban olyan esetek, amikor újratárgyalásra lesz szükség.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×