Infostart.hu
eur:
365.44
usd:
314.79
bux:
149235.16
2026. szeptember 10. csütörtök Hunor, Nikolett
Szevasztopol, 2014. április 1.Az orosz haditengerészet fekete-tengeri flottájához tartozó Tarantul-III-as hadihajója, mielőtt elhagyja a krími Szevasztopol kikötőjét 2014. április 1-jén. (MTI/EPA/Szergej Ilnyickij)
Nyitókép: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij

Az ukránok azt állítják, szinte megbénult az orosz hadiflotta a Fekete-tengeren

Az ukrán haditengerészet tájékoztatása szerint több olyan orosz hadihajót sikerült megsemmisíteniük, amelyek komoly fenyegetést jelentettek Ukrajnára.

Eddig 25 vízi jármű semmisült meg abból a 80 hajóból, melyeket a Fekete-tengeren vetettek be az oroszok az Ukrajna elleni háborúban 2022 februárja óta – közölte az ukrán haditengerészet szóvivője.

Dmitro Pletencsuk állítása szerint további tizenöt orosz hajóban pedig jelentős károkat okozott az ukrán haderő, így a nagy veszteségek miatt szerinte veszélybe került az orosz hadiflotta működése a térségben. A szóvivő hozzátette:

a Fekete-tengerre küldött 80 hajóból 35 „komoly fenyegetést” jelentett Ukrajnára a nagy hatótávolságú csapásmérő képességük miatt.

A Portfolio megjegyzi: az ukrán haditengerészet által közölt adatokat érdemes fenntartásokkal kezelni, ugyanis januári beszámolók szerint mindössze tíz nagyobb orosz hajóban okozott kárt az ukrán haditengerészet, melyek közül csak hat süllyedt el vagy szenvedett javíthatatlan károkat, továbbá múlt héten megsemmisült egy Ivanovec rakétás korvett is.

A portál azt írja, a 25 kiiktatott orosz vízi jármű között kisebb csónakok és tengerészeti drónok is lehetnek, ebben az esetben lehet reálisnak tekinteni az ukrán beszámolókban szereplő adatokat, a bevethető nagy hadihajókat tekintve viszont valószínűleg nem áll olyan rosszul az orosz haderő, mint ahogy arra utalnak az ukrán jelentések.

Címlapról ajánljuk
Kármán András: a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség

Kármán András: a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség

A kormány folytatja a költségvetés hiányának csökkentését, de nem a családok vagy a vállalkozások, illetve nem is az egészségügy, oktatás rovására, hanem a pazarló állam visszavágásából. A végső cél a bizalom helyreállítása – mondta Kármán András pénzügyminiszter a 64. Közgazdász-vándorgyűlést megnyitó beszédében csütörtökön Egerben. 2030-ra teljesítik az euró bevezetéséhez a maastrichti kritériumokat – mondta.

Magyar Péter „az egykori magyar koronázó városban”, Pozsonyban

A Visegrádi Négyek (V4) csütörtöki pozsonyi csúcstalálkozójának legfontosabb témái az illegális migráció elleni határozott küzdelem, az egyre emelkedő energiaárak elleni koordinált fellépés, valamint az Európai Unió következő hétéves költségvetése.
inforadio
ARÉNA
2026.09.10. csütörtök, 18:00
Koji László
az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége elnöke
Bod Péter Ákos: "Nemcsak a hiányt kell csökkenteni, hanem a teljes költségvetési keretet újra kell gondolni"

Bod Péter Ákos: "Nemcsak a hiányt kell csökkenteni, hanem a teljes költségvetési keretet újra kell gondolni"

A 64. Közgazdász-vándorgyűlésen Bod Péter Ákos, Szegő Iván Miklós és Molnár László elemezték a magyar foglalkoztatás helyzetét. Bod Péter Ákos szerint a gazdaság tartósan gyenge növekedési pályára ragadt, miközben újabb külső sokkokra – vámháborúkra és technológiai átrendeződésre – kellene felkészülni, és Magyarország túl keveset fordít humán tőkére és oktatásra. Szegő Iván Miklós a "száz új gyár" program mérlegét vizsgálva megállapította, hogy a nagy beruházások többsége külföldi, összeszerelő jellegű és alacsony hozzáadott értékű, miközben szűkös erőforrásokat – energiát, vizet, munkaerőt – használ fel. A GKI vezető kutatója, Molnár László pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalatok tömeges elbocsátás helyett csendes alkalmazkodással – munkaidő-csökkentéssel, béremelések halasztásával – próbálnak túlélni, miközben a bérek tartósan a termelékenység felett nőnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×