Deli Judit, az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat szakmai referense elmondta: 2010 és 2014 között nagyon jó jogszabályok születettek, figyelembe véve minden, az örökbefogadásban részt vevő igényeit.

Az intézkedések között említette, egyértelműsítették az örökbefogadhatóvá nyilvánítás szabályait, létrejött a gyermekvédelmi gyámság intézménye, nyílt örökbefogadás esetén a törvény kötelezővé tette a közvetítést, a kríziskezelést. Életbe lépett az örökbefogadói gyes, és létrejött egy egységes örökbefogadási rendszer, ami – mint mondta – nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mert a teljes fejlesztés nem ment végbe.

Felidézte: 2014-ben szakmafejlesztési intézkedésként 21 óráról 40 órára emelték az örökbefogadói tanfolyam idejét; 2018-ban olyan jó családvédelmi intézkedések születettek, mint az örökbefogadói díj bevezetése, az anyasági támogatás és az örökbefogadási gyes kiterjesztése, és ekkor jelent meg a kormányzati gondolkodásban az örökbefogadás gyorsítása, ami az örökbefogadhatóvá nyilvánítás szabályait érintette.

Nem tartotta pozitív intézkedésnek a szakma, hogy eltörölték az örökbefogadói kötelező tanfolyamot, és azt, hogy 45 éves korról 50 éves korra emelték a gyermek és az örökbefogadó közötti korkülönbséget. „Érthetetlen” intézkedésként aposztrofálta Deli Judit azt, hogy megnehezítették az egyedülállók örökbefogadási szándékát. Ennek nagyon súlyos következményei lettek szerinte.

Nem élték meg támogatónak azt sem, hogy 2025-ben miniszterelnöki biztost neveztek ki a nevelőszülői rendszer és az örökbefogadás koordinációjára, és több alkalommal születettek olyan intézkedések, amelyek egyedi ügyekben nem a gyermek érdekét képviselték, és „jogszabálysértésekkel vitték végig a folyamatokat” – jelezte.

Jelenleg jóval kevesebb örökbe fogadni szándékozó kap egy évben alkalmassági határozatot, mint amennyi örökbefogadható gyermek van, és az elmúlt években folyamatosan emelkedett a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő 3 év alatti gyermekek száma; 2023-ban a kórházban hagyott gyerekek száma 50 és 100 között volt, napjainkra ez a szám 300-ra nőtt – közölte.

Kitért arra, hogy a házaspárok szempontjából nem volt lényeges jogszabályi változás az örökbefogadásnál, de az egyedülálló örökbefogadóknál jelentős csökkenés történt, 15-17 százalék mondta vissza a kérelmét, vagy a gyámhivatal nyilvánította őket alkalmatlanná.

Elmondta, jelenleg nincs tíz év feletti gyermekre várakozó, augusztus végi adatok szerint pedig 899 gyerek vár örökbefogadásra és 697 olyan örökbe fogadni szándékozó van, aki már alkalmassági határozattal rendelkezik.

A szakmai javaslatok között említette az alapellátás megerősítését, a családmegtartó szolgáltatások erősítését. Mindenképpen felülvizsgálatra szorul a kórházakban hagyott gyermekekre vonatkozó szabályozás, szükség lenne a szülőanyák krízishelyzeti megsegítésére, egyfajta támogatási rendszer kialakítása a válságban lévő, de gyermekét nevelni akarók számára. Újra kötelezővé tenné a szakma az örökbefogadó tanfolyam kötelezővé tételét; még a gyermek- vagy csecsemőotthoni elhelyezés is jobb lenne a kórházban hagyott gyerekeknek, hiszen egy egészségügyi intézmény egyáltalán nem megfelelő hely a számukra.

Deli Judit elmondta, ha az örökbefogadó család elfogadó a gyerek több adottságára, akkor a kérelem benyújtásától számítva akár három hónap alatt megtörténhet az örökbefogadás. Ugyanakkor megjegyezte, sokszor azt látják, hogy a szülők nem eléggé felkészültek; tavaly 29 gyermek került vissza a szakellátásba családoktól. Szükség lenne az örökbefogadás után a családok támogatására is szolgáltatási szinten tette hozzá.

Séra Natália szakszolgálati munkatárs, örökbefogadási tanácsadó arról beszélt, hogy minden gyereknek joga a vér szerinti családjában nevelkedni, és ehhez kellene az államnak minden segítséget megadnia. Az örökbefogadások száma ezzel szemben azt mutatja, hogy ebben nem állunk jól – tette hozzá.

Beszélt arról is: az utóbbi években a jogszabályalkotásból a szakmát kihagyták, sokszor szembesültek azzal, hogy a „fejük felett jelent meg egy-egy jogszabály”, amihez csak „improvizálva” tudtak alkalmazkodni.

Úgy vélte, háttérbe szorult a vér szerinti szülők helyzetének erősítése, a jogszabályok az örökbefogadó szülők helyzetét erősítette.

Elmondta: az örökbefogadás „speciális szülőség”, „terápiás szülővé” kell válnia az örökbefogadónak, ez a folyamat nem csak adminisztratív; nem az örökbefogadónak keresnek gyereket, hanem a gyereknek próbálják megtalálni a legmegfelelőbb családot.

A kórházban hagyott csecsemőkről elmondta: a zárójelentésben tájékoztatják a szülőt a jogkövetkezményekről, ugyanakkor aggályos egészségügyi dokumentumban jogkövetkezményeket megfogalmazni; ezt a dokumentumot sokszor meg sem várják az érintettek. Hozzátette: ezek a gyerekek gondozási hely híján maradnak a kórházban.

A szakember szerint az érintett családok segítésére lenne szükség, hogy gyermeküket nevelni tudják.

A kórházban hagyott csecsemők örökbefogadhatóságáról szóló jogszabály minden érintett szereplőt váratlanul ért, és mivel a jogszabály visszamenőleg is vonatkozott a gyerekekre, ezért emelkedett a kórházban hagyott gyerekek száma. Egy kórház nem megfelelő hely egy egészséges gyerek számára, az ott dolgozók erőn felül teljesítenek, azonban a gyerek alapvető szükségleteinek ellátásán túl nem tudnak plusz időt fordítani a gyerekekre – mondta, hozzáfűzve: komplex és átfogó szabályozást igényel ez a terület, átgondolt intézkedések kellenek.