Az Európai Unió megfenyegeti Magyarországot, ha a magyar kormány az uniós vezetők legközelebbi ülésén megvétózza az Ukrajnának szánt segélycsomagot – írta vasárnap késő este a Financial Times egy birtokába jutott tanácsi jelentésre hivatkozva.

A Portfolio cikke szerint az szerepel a dokumentumban, hogy az EU szabotálni fogja Magyarország gazdaságát, ha Budapest nem szavaz a többségnek megfelelően. Ezt a hazánknak járó uniós források visszatartásával érné el, ami az anyag szerint elbizonytalanítaná a magyar gazdaság iránt érdeklődő pénzügyi befektetőket és nemzetközi vállalatokat, és egy ilyen büntetés a magyar állampapírhozamok további emelkedését és a forint gyengülését okozná.

A brit üzleti napilap lényegében úgy értelmezi a dokumentumot, hogy az EU szabotálni fogja Magyarország gazdaságát, ha Budapest a héten tartandó csúcstalálkozón megakadályozza az Ukrajnának nyújtott újabb segélyeket. A dokumentum leszögezi, hogy "amennyiben a február 1-jei csúcstalálkozón nem születik megállapodás Ukrajna támogatásáról, a többi állam- és kormányfő nyilvánosan kijelenti, hogy

a magyar miniszterelnök nem konstruktív magatartásának fényében nem tudják elképzelni, hogy uniós forrásokat biztosítanának Budapestnek".

E finanszírozás nélkül "a pénzügyi piacok, valamint az európai és nemzetközi vállalatok kevésbé lennének érdekeltek abban, hogy Magyarországon fektessenek be" – áll a dokumentumban, amely szerint a lépés nyomán tovább növekednének az államháztartási hiány finanszírozásának a költségei, és zuhanna a forint árfolyama is.

A cikk megjelenése előtt szombaton olyan hírek láttak napvilágot, miszerint bonyolultabbá váltak az ukrajnai 50 milliárd eurós támogatási programról szóló tárgyalások, mivel a magyar kormány álláspontja az ügyben „nem igazán volt rugalmas”.

Bóka János: nem engedünk a nyomásnak

A Financial Times elérte Bóka Jánost, Magyarország uniós miniszterét, aki azt mondta, hogy Budapest nem tudott a pénzügyi fenyegetésről, de országa "nem enged a nyomásnak".

"Magyarország nem kapcsolja össze Ukrajna támogatását és Magyarország uniós forrásokhoz való hozzáférését, és visszautasítja azt, ha mások így tesznek" – fogalmazott a magyar miniszter. Bóka János arról is beszélt, hogy Budapest szombaton új javaslatot küldött Brüsszelnek, amelyben leszögezte, hogy már nyitott arra, hogy az uniós költségvetést használják fel az Ukrajna-csomagra, sőt, akár közös adósságot is kibocsátana annak finanszírozására, ha más kikötésekkel egészül ki, amelyek lehetőséget adnak Budapestnek arra, hogy később meggondolja magát.

Orbán Balázs: ez kristálytiszta zsarolás

„Brüsszel olyan zsarolást alkalmaz Magyarország ellen, mintha nem lenne holnap, annak ellenére, hogy van egy kompromisszumos javaslatunk” – így reagált Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a Financial Times értesülésére. Az X közösségi portálon jelezte, hogy a magyar kormány szombaton olyan új javaslatot küldött Brüsszelbe, amely egyértelművé tette, hogy Magyarország nyitott arra, hogy az uniós költségvetésből finanszírozzák az ukrajnai programot, és még közös adósságot is vállalhatnak a tagállamok ennek finanszírozására, „ha egyéb kikötésekkel egészülne ki, amelyek lehetőséget adnának Budapestnek arra, hogy később meggondolja magát.”

"Most már kristálytiszta: ez zsarolás, és semmi köze a jogállamisághoz.

És most már meg sem próbálják elrejteni ezt. Bármi is történjen, változásra van szükség Brüsszelben!" – írta Orbán Balázs.

Varga Judit: nem fogjuk be

Varga Judit, az Országgyűlés európai ügyek bizottságának fideszes elnöke a Facebookon azt írta a Financial Times címlapján megjelent cikk kapcsán, hogy "Brüsszel mindig is így működött", és tárgyalás helyett zsarolást, konstruktív párbeszéd helyett fenyegetést alkalmaz az Európai Bizottság. Szerinte előjött a brüsszeli liberálisokból a birodalmi diktatúra hangja.

"Nem fogjuk be! Sőt, egyre hangosabbak leszünk Németországban, Franciaországban, Belgiumban és szerte az EU-ban. Jól figyelj, Brüsszel: Magyarország soha nem enged a zsarolásnak! Kezdődik az EP-kampány, tanulunk traktort vezetni.

A nyilatkozatháborúba beszállt Vera Jourová, a demokráciáért és átláthatóságért felelős uniós biztos hétfőn, az EU-tagállamok uniós ügyekkel foglakozó minisztereinek brüsszeli tanácskozására érkezve. Mint mondta, a Magyarországon rosszabbodik a jogállamisági helyzet, akkor "ismét zároljuk az európai uniós forrásokat, ez egy dinamikus folyamat". Az uniós források zárolása akkor történik meg, ha egy ország nem teljesíti a feltételeket, Magyarországon pedig nem volt biztos, hogy kellőképpen üldözik a csalást és a korrupciót, azonban amint Budapest megreformálta az igazságügyi rendszert, az EU is elkezdte felszabadítani a pénzeket - jelentette ki a cseh biztos.

Anna Lührmann európai és klímaügyekért felelős német államminiszter érkezésekor az újságíróknak adott nyilatkozatában bírálta, hogy csütörtökre "csak azért kellett rendkívüli EU-csúcsot összehívni", mert "Magyarország blokkolja az ukrajnai segélycsomaggal kapcsolatos megállapodást". "Nem véletlen, hogy a közös értékeinket és a jogállamiságot leginkább sértő EU-tagállam, Magyarország az, amely ismételten kívül áll 26 uniós tagállam konszenzusán, most éppen az ukrajnai segélykérdésben. A közös jogállami értékektől elfordult Magyarország alapvető problémájához kapcsolódik az is, hogy Ukrajnával kapcsolatban ennyire hiányzik belőlük a szolidaritás" - hangoztatta.

Véleménye szerint Magyarországgal az is a probléma, hogy még nem ratifikálta Svédország NATO-csatlakozását. "Teljesen elfogadhatatlan a szolidaritás ilyen fokú hiányának kimutatása egy EU-tagállam felé" - hangsúlyozta.