Ungváron folytat tárgyalásokat hétfőn Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával. A megbeszélés célja, hogy előkészítsék Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozóját.

"Kétségtelenül a legmagasabb szintű találkozó a legfontosabb célja ennek a napnak. Régóta napirenden van, nekem is meggyőződésem, hogy a kétoldalú kapcsolatokat egyedül egy Orbán-Zelenszkij találkozó javíthatja jelentős módon" - hangsúlyozta az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója, a posztszovjet térség szakértője.

De van szerinte egy másik fontos tárgyalási téma: február 1-jén, tehát most csütörtökön EU-csúcs lesz, és Brüsszelnek nagyon fontos lenne, hogy ezen egyhangú támogatást kapjon az Ukrajnának nyújtandó 50 milliárd eurós csomag.

Úgy látja, a mostani találkozón kézzelfogható eredmények kellenek - ezek a legfontosabb feltételek - ahhoz, hogy egyáltalán az ukrán-magyar vezetői csúcs összejöjjön. A szakértő kompromisszumot vár magyar, illetve ukrán részről egyaránt.

"Ukrán részről elsősorban

arra számítunk, hogy a kárpátaljai magyarok ügyében további engedményeket fognak tenni.

Decemberben már hoztak egy olyan rendeletet, amely nagyban javította a kárpátaljai magyarok helyzetét, de a magyar álláspont szerint ez önmagában nem elég, a 2015 előtti állapotot szeretnék visszaállítani, sokkal szélesebb körű autonómiával, mint ami jelenleg rendelkezésre áll" - fogalmazott Bendarzsevszkij Anton.

Ukrajna pedig arra számíthat szerinte, hogy Magyarország a háborúban támogatja sokkal jobban, mint eddig; ha fegyvereket nem is, de európai integrációs szinten sokkal gördülékenyebb támogatást kaphatna Ukrajna.

A két ország kapcsolatában az elmúlt hónapokban "a javulás irányába" történő elmozdulást lát a szakértő.

"2023 novemberéig igen feszült volt a helyzet. Most sem nevezném egészen felhőtlennek, de a kétoldalú nyilatkozatok alapján egyértelműen úgy tűnt, hogy Ukrajna ellenséges magatartást képvisel Magyarország irányában, és Magyarország is amellett, hogy elítélte az orosz agressziót és támogatta Ukrajna szuverenitását, azért a kárpátaljai magyarok helyzetét tette a középpontba, és Ukrajna EU-integrációjával kapcsolatban szkeptikus álláspontot vett fel" - ecsetelte.

A tél beállta óta viszont Ukrajna engedményeket tett a kisebbségek ügyében, az ukrán elnöki adminisztráció vezetője, Andrej Jermak hivatalosan is megkereste a magyar kormányt, hogy jöjjön létre ez a mostani találkozó, és tárgyalások kezdődtek - a háttéregyeztetések is sokkal intenzívebbeknek tűnnek.

Elsősorban az EU-integráció és Ukrajna pénzügyi forrásainak megszerzése mentén váltak intenzívvé az egyeztetések

Bendarzsevszkij Anton szerint a legutóbbi két EU-csúcs nyomán.

"Ukrajnának nagyon fontos, hogy döntés szülessen mindkét kérdésben, az egyik kérdésben a Nyugat partner volt, a másik lóg még a levegőben, ezért gondolhatta úgy Ukrajna, hogy leül tárgyalni a magyar féllel" - fejtegette.

Szólt még a Szijjártó Péter látogatásával kapcsolatos biztonsági kihívásokról is. "A fenyegetés elektronikus postai úton érkezhetett a kijevi magyar követséghez. Ilyennel azért sokszor találkozni, 99 százalékuk nem ártalmas, csak fenyegető tartalmú levél, a fennálló 1 százalék mögött állhat akár fegyveres vagy más érdekelt csoport is. Az üzenet háttere most nem ismert, de persze vannak, akik szeretnék, ha meghiúsulna ez a találkozó" - mutatott rá, hozzátéve, hogy bár Magyarország még baráti országnak számít Ukrajnában, "nem jó a megítélése", és vannak olyan szélsőséges csoportok, amelyek nem szeretnék, hogy ez a találkozó megvalósuljon.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy Oroszországnak sem érdeke, hogy az EU-ban egység legyen Ukrajna mellett és elháruljon az utolsó akadály az elől, hogy a következő években európai támogatást kapjon.