A Biden-kormányzat 2023. október 7., vagyis a Hamász-támadás előtt nem nagyon foglalkozott a közel-keleti konfliktus legfontosabb kérdéseivel - vélekedett az InfoRádióban Sárközy Miklós, a Károli Gáspár Református Egyetem docense.

"Valamennyi energiát beletettek az iráni atomprogram megtárgyalásába, de a többi területen, akár a jemeni, akár a szíriai, akár a líbiai polgárháború - amelyek nem zárultak le - esetében nem látszott az amerikai stratégia. Csak ne piszkáljuk - erre az álláspontra helyezkedett a Biden-kormányzat. A palesztin-izraeli konfliktust is csak úgy hagyták magában. Ennek az lehet az oka, hogy a közel-keleti témák nem annyira népszerűek a választók szemében" - fejtegette a szakértő.

A ki nem dolgozott stratégiák bosszulhatták most meg magukat szerinte, részben pedig váratlanul érték egyes akciók a Biden-kormányzatot.

Közben körvonalazódik a nyugati világban, hogy a megoldás egy önálló palesztin állam létrehozása lenne. Hogy ez mennyire lehet reális, és találhat-e nemzetközi támogatásra, arról azt mondta: 1993-ban volt realitása, 2024-ben a maga részéről viszont kicsit szkeptikusabb.

"Egyszerű mondat ez, hogy a kérdés megoldására hozzunk létre egy palesztin államot, de igazán komoly nemzetközi akarat erre csak szavakban létezhet. Nyilván az arab-iszlám világban erre komoly szándék lenne" - fejtegette, ráadásul egy ilyen traumatizált helyzetben Izraelnek is a legutolsó gondolata az lehet, hogy hozzanak létre egy önálló Palesztinát.

Sárközy Miklós teljes biztonsággal ki meri jelenteni, hogy a kritikus amerikai hangok ellenére Izrael továbbra is bízhat abban, hogy az Egyesült Államok mindenkori vezetése teljes mellszélességgel a zsidó állam mellett áll.

"Akár demokrata, akár republikánus kormány áll az Államok élén, az Izraellel való szövetség, Izrael morális, katonai, anyagi támogatása meg fog maradni. Az amerikai választók körében is többségében izraeli szimpátia látható" - szögezte le, hozzátéve, azért növekszik az Izrael-kritikusok száma, és azokat a szempontokat sem hanyagolhatja el az USA, hogy vannak a térségben muszlim szövetségesei (Szaúd-Arábia, Jordánia, Egyiptom).

Az amerikai diplomácia mindazonáltal "nem tervezte", hogy szükség lesz a külügyminiszter Antony Blinken közel-keleti körútjára, amely során Izrael és Palesztina első emberével is találkozott mintegy egyensúlyteremtés látszatát és a "nem eszkalációs célt" is fenntartva.

"Nagyon nehéz szituáció. Összességében azt mondanám, hogy

az Egyesült Államok mozgástere és befolyása mintha csökkenne a Közel-Keleten.

Nem biztos, hogy a közel-keleti szereplők úgy fognak viselkedni, ahogy ezt Washingtonban elvárják, akár Izraelre, akár az arab országokra gondolunk. Jelen pillanatban a fő amerikai törekvés, hogy a libanoni határnál ne mérgesedjen tovább a helyzet, de mintha az kicsúszott volna az amerikai külpolitika irányítói kezéből" - figyelmeztetett.