Infostart.hu
eur:
388.25
usd:
334.92
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár nyilatkozik a sajtó képviselőinek a NATO-tagországok külügyminisztereinek tanácskozása előtt Brüsszelben 2023. november 28-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Matthys

„A NATO nem játszik aktív szerepet az izraeli–palesztin konfliktusban, de…”

A NATO nem játszik aktív szerepet az izraeli-palesztin konfliktusban, de jelen van a tágabb közel-keleti régióban – jelentette ki Jens Stoltenberg a szövetség főtitkára kedden Brüsszelben.

Stoltenberg a NATO-tagállamok külügyminiszteri tanácskozásának első napját záró sajtótájékoztatóján elmondta: a szövetség kiképzőmissziót indított Irakban, hogy támogassa az Iszlám Állam terrorszervezet elleni küzdelmet, szoros partnerséget ápol számos arab állammal Észak-Afrikában, a Közel-Keleten és az Öböl-menti régióban.

Mint mondta, a NATO mindent megtesz annak érdekében, hogy a konfliktus ne szélesedjen ki. „Iránnak azt üzenjük, hogy nem szabad kihasználniuk a konfliktust, és vissza kell fognia szövetségeseit, a Hamászt és a Hezbollahot” – hívta fel a figyelmet.

Stolenberg visszautasította arab vezetők állításait, miszerint a nyugati országok nem ugyanazon mércével mérik Izrael gázai válaszlépéseit, mint ahogy Oroszország ukrajnai háborúját. Véleménye szerint a gázai helyzet nagyon sokban különbözik az ukrajnaitól, mivel „Ukrajna soha nem jelentett fenyegetést Oroszországra nézve, és soha nem intézett támadást ellene”.

„Ukrajna orosz megszállása egy nem kiprovokált invázió volt, egy másik ország teljes körű megszállása, tehát természetesen Ukrajnának joga van az önvédelemre és területi integritásának megőrzésére” – mutatott rá.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×