eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 24. vasárnap Emma
Örmény rendőrök ellenőrzik a hegyi-karabahi örmény menekültek autókonvoját az örményországi Szjunik tartományban lévő Kornidzor faluban létesített szükségtábor közelében 2023. szeptember 29-én. Legkevesebb 84 ezer ember kelt eddig át az örmény határon azt követően, hogy Azerbajdzsán szeptember 19-én terrorelhárító műveletet indított a főként örmények lakta, Azerbajdzsánhoz tartozó szakadár dél-kaukázusi Hegyi-Karabahban. A Hegyi-Karabah szakadár régió négy évtizede területi vita tárgya Azerbajdzsán és Örményország között, amely két háborúhoz is vezetett.
Nyitókép: MTI/EPA/Anatolij Malcev

Bendarzsevszkij Anton: Irán a keresztény örmények mellé áll Karabahban, de megvan rá az oka

Hegyi-Karabah nemzetközi jogilag mindig Azerbajdzsán része volt, de évszázadokon keresztül ezt a területet örmény lakosság lakta – magyarázta a posztszovjet térség szakértője, aki szerint a harminc éve befagyott konfliktus most az azeriek javára dőlhet el, de közben Irán is felbukkant – a keresztény örmények oldalán.

Mintegy százezer örmény menekült el Hegyi-Karabahból, miután Azerbajdzsán katonai műveletet hajtott végre az enklávé ellen az elmúlt napokban. Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója szerint Karabah, a főváros gyakorlatilag kiürült, pedig 2020 előtt még nagyjából 145 ezren lakták.

Ugyanakkor a a posztszovjet térség szakértője megjegyezte, hogy a fővárost 99,7 százalékban örmények lakták, de ez elsősorban erőszakos kitelepítések eredménye volt. Amikor 2020-ban kiújult a háború Örményország és Azerbajdzsán között, és Örményország veszített, akkor mintegy 25-30 ezren már kivándoroltak, a Karabahban maradt örmények pedig most, a szeptember 19-i események után hagyták el a területet. A menekülők többsége Örményországba megy, ahol fél éven át lakhatási támogatást kapnak, Bendarzsevszkij Anton szerint nagyjából 40-50 ezer forintot, de ez is segítség számukra.

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy Hegyi-Karabah nemzetközi jogi szempontból Azerbajdzsán területe, és senki sem ismerte el független területként, még Örményország sem, annak ellenére, hogy a kontroll sokáig a kezében volt. Felidézte, hogy a 1992-ben kirobbant háború óta ez egy befagyott konfliktus, 1994-ben született egy fegyverszünet, és azóta az egész terület helyzete rendezetlen volt.

"A kilencvenes években az örmények voltak kellően erősek ahhoz, hogy a területet elfoglalják, az azeri hadsereg nem tudott mit tenni, főleg úgy, hogy Oroszország akkor még Örményország mellett állt ki, most Azerbajdzsán gyűjtött erőt, modernizálta hadseregét, és vissza tudta szerezni a területet. Úgy tűnik, hogy

ez a befagyott konfliktus megoldódik, és Azerbajdzsán javára"

– magyarázta Bendarzsevszkij Anton, de emlékeztetett, évszázadokon keresztül ezt a területet örmény lakosság lakta, ezért Örményország szempontjából nemzeti katasztrófa, ami most történik az örmények kivándorlásával.

A szakértő szerint Oroszország számára mindkét ország fontos. Örményország szövetséges, hiszen minden orosz integrációs szervezetnek a része, ezért elméletileg, mint szövetségesét, Oroszországnak Örményországot kellett volna támogatnia a konfliktusban Azerbajdzsánnal szemben. Bendarzsevszkij Anton szerint ennek két fő oka van: az egyik, hogy Azerbajdzsánnal is próbálja megtartani a jó kapcsolatait, és a török befolyást próbálja ebben a térségben korlátozni, a másik pedig az, hogy Oroszország meggyengült az orosz–ukrán konfliktus miatt, a békefenntartóinak egy jelentős részét az elmúlt hónapokban kivonta, ők Ukrajnába mentek, és valószínűleg már a politikai szándék sem volt meg ahhoz, hogy ebbe a konfliktusba beleszóljanak.

A konfliktussal kapcsolatban megszólalt az iráni kormányzat is, és óva intett attól, hogy átrendeződjenek a politikai erőviszonyok a Kaukázus térségében. A szakértő szerint Teherán elsősorban az "ellenségem ellensége a barátom" elv alapján állt Örményország mellé, ami azért is érdekes, mert így Irán egy keresztény országot támogat más muszlim országokkal szemben. Ennek az a magyarázata, hogy Törökország és Irán között erőteljes versengés van a régióban, és Azerbajdzsán legfontosabb szövetségese Törökország.

Ráadásul Azerbajdzsán másik nagy szövetségese Izrael, a hadsereg modernizációjának, fejlesztésének egy jelentős része izraeli fegyverekkel valósult meg, és Irán számára Izrael a másik nagy ellenségnek számít, emiatt is Irán próbálja politikailag és gazdaságilag is Örményországot támogatni. "Van egy vékony folyosó egyébként, amely összeköti a két országot, és vannak infrastrukturális, regionális projektek is a térségben, ahol Örményország és Irán egymásra talált, és többek között kínai vagy indiai árukat a két országon keresztül próbálnak eljuttatni az európai piacokra" – mondta Bendarzsevszkij Anton.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Tizenhárom év után ismét lesz Magyar Filmszemle újításokkal és nagy meglepetésekkel

Tizenhárom év után ismét lesz Magyar Filmszemle újításokkal és nagy meglepetésekkel

Nyolc kategóriában összesen tizenhat díjat adnak át a februári filmfesztiválon. Muhi András, a Magyar Filmművészek Szövetségének elnöke az InfoRádióban elmondta: ismét versenyfesztivál lesz a Magyar Filmszemle, melyen szakmai különdíjak is gazdára találnak, továbbá az információs és panoráma szekcióban olyan alkotásokat is levetítenek, melyek rendezői nem kívánnak benevezni a versenybe, de a szakma véleményére kíváncsiak.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 24. 18:48
×
×
×
×