Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.19
bux:
0
2025. december 26. péntek István
BM-27 Uragan orosz rakéta sorozatvető. Forrás: Wikipédia
Nyitókép: Forrás: Wikipédia

Borzalmas fegyvert küldenek az oroszok a frontra – videó

Moszkva eddig sem finomkodott az ukránokkal, de most az egyik legembertelenebb harceszközből küld nagyobb mennyiséget a háborúba – egy videó tanulsága szerint.

A közösségi médiában megjelent felvétel az oroszországi Omszk város pályaudvarán készült, egy éppen akkor átvonuló szerelvényről. A vasúti kocsikon az orosz hadsereg félelmetes fegyverei, a BM-27 Uragan (Hurrikán) rakétavetők láthatók, végeláthatatlan sorokban.

A BM-27 nem új fegyver, hiszen az 1970-es évek végén állt rendszerbe az akkor még szovjet hadseregben. A második világháborúban elhíresült Katyusa rakéta sorozatvetők utóda azonban még ma is az egyik legpusztítóbb eszköze az orosz tüzérségnek. A 220 milliméteres vetőcsövekből többféle rakétát lehet indítani. A hagyományos robbanófejjel ellátottak mellett kazettás töltetűeket is, amelyek a cél felett több, kisebb repeszbombára esnek szét és így nagy területet képesek letarolni. A fegyver hatótávolsága 10-től 35 kilométerig terjed ezért alkalmas arra, hogy mélyen az ellenséges vonalak mögött is csapást mérjenek vele.

Az oroszok a kazettás robbanófejjel szerelt rakéták mellett az aknaszóró változatot használják a leggyakrabban. Ezek lövedékeit például egy visszavonuló egység mögé lövik így ejtve csapdába az ellenséget. De az is bevett taktika, hogy az aknákkal teli rakétákkal körbelövik a támadó ellenséget és így az képtelen bármilyen irányba is mozdulni. Ezt a módszert sokszor használták az afganisztáni hadjárat idején.

Az Uraganok elsődleges feladata nyilván az ukrán ellentámadások megállítása lesz, illetve az, hogy előkészítsék velük az orosz ellenlökéseket. A fegyver azért különösen alattomos, mert a rakéták után rengeteg fel nem robbant töltet marad, amiknek a helyét csak megbecsülni lehet. Így ezek még a harcok után évek múlva is képesek gyilkolni.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×