Infostart.hu
eur:
376.99
usd:
316.62
bux:
129460.26
2026. február 10. kedd Elvira
William Burns, Joe Biden amerikai elnök jelöltje a Központi Hírszerző Ügynökség igazgatói posztjára részt vesz szenátusi meghallgatásán a washingtoni törvényhozás épületében, a Capitoliumban 2021. február 24-én. Burns jelenleg a Carnegie Alapítvány a Nemzetközi Békért nevű szervezet elnöke, korábban az Egyesült Államok oroszországi és jordániai nagykövete is volt.
Nyitókép: MTI/EPA/Reuters pool/Tom Brenner

CIA-igazgató: Vlagyimir Putyin megpróbál időt nyerni

Közel sem ért a végéhez Putyin és Prigozsin „tánca”: Vlagyimir Putyin orosz elnök megpróbál időt nyerni, amíg kitalálja, hogyan bánjon el Jevgenyij Prigozsinnal – állítja a CIA igazgatója.

Jevgenyij Prigozsin, a Wagner zsoldoscsoport vezetője egy hónappal ezelőtti lázadása a CIA igazgatója szerint jelentős gyengeségeket tárt fel a Putyin által kiépített hatalmi rendszerben.

A BBC összefoglalója szerint, amit a Hvg.hu szemlézett, William Burns a csütörtöki Aspeni Biztonsági Fórumon azt mondta, hogy az orosz elnök még mindig bosszút állhat Prigozsinon. „Amit látunk, az ugyanis egy nagyon bonyolult tánc” – fogalmazott a CIA vezetője, hozzátéve:

Putyin valószínűleg időt próbál nyerni, amíg kitalálja, hogyan tudja „megfelelően kezelni” a Wagner csoport vezetőjét.

Miután a zsoldoscsoport továbbra is értéket képvisel Oroszország vezetése számára Afrika több országában, köztük Líbiában és Szíriában, ezért valószínű, hogy Putyin megpróbálja majd leválasztani a csoportot a vezetőjétől. Burns szerint ezért várat magára még Putyin bosszúja, és nem tartja valószínűnek, hogy Prigozsin megmenekülne a megtorlástól.

A brit közszolgálati médiatársaság emlékeztet, hogy a hónap elején Joe Biden felvetette, hogy fennáll a Wagner-főnök megmérgezésének veszélye. „Én a helyében vigyáznék, hogy mit eszem. Figyelnék az étlapomra” – viccelődött az amerikai elnök, amire a CIA-igazgató is ráerősített:

„Ha én lennék Prigozsin, nem rúgnám ki az ételkóstolómat.”

Burns a Wagner-lázadás kapcsán megjegyezte azt is, hogy ami a leginkább figyelemre méltó, az az, hogy Oroszország vezetőjének szüksége volt arra, hogy alkut kössön egy olyan emberrel, aki korábban az élelmezésvezetője volt.

„Putyin a rend bírájának képét sugallta magáról Oroszországban, ezért a 36 órás lázadás sokakban azt a kérdést vetette fel az országban, hogy vajon a királynak volt-e ruhája, vagy legalábbis miért tartott ilyen sokáig, amíg felöltözött” – fogalmazott a CIA vezetője, aki szerint mindez feleleveníthette az orosz elitben a Putyin ítélőképességével kapcsolatos mélyebb kérdéseket, amik az Ukrajna ellen megindított totális invázió óta vannak jelen.

Ha Ukrajna további előretörést ér el a harctéren, akkor ez arra késztetheti az oroszokat, hogy még többen figyeljenek oda Prigozsin kritikájára a háborúval kapcsolatban – zárta gondolatait.

Címlapról ajánljuk
Zsigmond Gábor: az Attila-kiállítás a tudomány és az emlékezet párbeszéde

Zsigmond Gábor: az Attila-kiállítás a tudomány és az emlékezet párbeszéde

Két évet dolgoztak az Attila-kiállításon, ami a közelmúltban nyílt meg, és ahova 13 ország 64 múzeumából több mint 400 műtárgyat hoztak el – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központjának elnöke. Beszélt az állandó kiállítás megújításáról is, amit tavaly áprilisban kezdtek el és ami többszáz millió forintos beruházást igényel.

Videón a futurisztikus kínai „űranyahajó”

Fesztávja közel 700 méter, hossza pedig eléri a 240 métert, a gyomrában pedig 88 harci gépet tud szállítani. Ha hinni lehet a most bemutatott terveknek, ez lesz Kína Luanniao nevű, futurisztikus „űrrepülőgép-hordozója”, amely pilóta nélküli vadászgépeket indíthatna a Föld légkörének pereméről.
inforadio
ARÉNA
2026.02.10. kedd, 18:00
Charaf Hassan
a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem rektora
Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Oroszország az eddigi legsúlyosabb támadását hajtotta végre február 7-én az ukrán atomerőműveket kiszolgáló nagyfeszültségű alállomások ellen, a csapássorozat következtében Ukrajna nukleáris áramtermelése nagyjából a felére esett vissza. Oroszország az alállomások megsemmisítésével próbálja leválasztani az erőműveket a hálózatról, ez azonban nincs kockázat nélkül: az atomerőműveknek biztonsági okokból folyamatosan áramra van szükségük, különben pedig tartalék dízelgenerátorokra kell támaszkodniuk. Ha viszont ezek meghibásodnak, órákon belül atomkatasztrófa következhet be. Közben az ukrán haderő visszavert egy nagyszabású orosz áttörési kísérletet a pokrovszki frontszakaszon: a Spartan egység légi felderítése időben észlelte az orosz csapatmozgást, az ukrán alakulatok pedig csapást mértek a támadókra. A Bloomberg tegnap megírta: az Európai Unió több forgatókönyvet is vizsgál Ukrajna leendő tagsága kapcsán egy esetleges békemegállapodás részeként. Az egyik lehetőség szerint Ukrajna már a formális csatlakozás előtt megkapná a tagságból fakadó védelem egy részét. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×