eur:
389.49
usd:
361.89
bux:
68002.24
2024. május 4. szombat Flórián, Mónika
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök (j) és Petr Fiala cseh kormányfő a katowicei Nemzetközi Kongresszusi Központban 2023. július 20-án. Fiala a lengyel-cseh kormányközi konzultációkra érkezett Lengyelországba.
Nyitókép: MTI/EPA-PAP/Zbigniew Meissner

Bírálta az EU bevándorlási koncepcióját a lengyel kormányfő

Nem lehet az illegális bevándorlás ügyét úgy megoldani, hogy "törvényessé tesszük a jelenséget" - jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő csütörtökön Katowicében, cseh hivatali kollégájával, Petr Fialával közösen tartott sajtókonferenciáján.

A két miniszterelnök azt követően nyilatkozott a sajtó képviselőinek, hogy a sziléziai nagyvárosban több miniszter részvételével megtartották az immár rendszeresített kormányközi konzultációt.

Az európai uniós ügyekről beszélve Morawiecki szorgalmazta, hogy az uniós pénzeszközökből szánjanak többet az ukrán menekülteket befogadó országok számára. "Ne keletkezzen olyan aránytalanság, diszkrimináció, hogy egy be nem fogadott migránsért 22 ezer eurót érő bírságot kell fizetnünk, miközben egy ukrán menekült befogadásáért százszorosan alacsonyabb összeget kapunk" - fogalmazott.

Mivel az illegális bevándorlás ügyét nem lehet azzal megoldani, hogy legálissá teszik, Lengyelország és Csehország elsősorban a külső uniós határok védelmére, a migráció forrását jelentő országok fejlesztésének finanszírozására, az oda irányuló humanitárius segítségre helyezi a hangsúlyt - szögezte le.

Fontosnak nevezte az Európai Tanács 2018. júniusi értekezletén elfogadott zárókövetkeztetések végrehajtását is, hiszen a dokumentumban az EU-tagországok állam-, illetve kormányfői figyelembe vették Csehország, Lengyelország és Magyarország migránselosztást elutasító javaslatait.

Morawiecki ismételten kiállt az egyhangúság elvének megőrzése mellett az uniós döntéshozatalban. Ez védi a kisebb tagállamokat a nagyobb országok túlsúlyától, jelentős nézeteltérések esetében pedig a konszenzus kidolgozására ösztönöz - érvelt.

Petr Fiala elmondta: a migráció kérdésében a két ország álláspontja azonos abban az értelemben, hogy "közösen szembesülni akarnak az Európába irányuló illegális bevándorlással". Újságírói kérdésre kifejtette: meggyőződése szerint a jelenlegi uniós menedékjogi rendszer elégtelen, a problémát ugyanis "nem akkor kell megoldani, amikor a migránsok az Európai Unió területére lépnek".

Csehország álláspontja "kissé eltér a megfelelő stratégiák témájában, a végső cél azonban azonos Lengyelországéval" - mondta el Fiala. Úgy látta: az uniós tagországok belügyminisztereinek júniusi értekezletén született mechanizmus tervezete - amelyet Prága támogatott - az első lépést jelenti az illegális bevándorlás megelőzéséhez és korlátozásához.

Ezzel szemben a "rendelkezésre álló információk szerint az Európai Parlament ennél "nyíltabb és liberálisabb migrációs politikát javasol, amelyre a cseh kormány kétkedve tekint" - figyelmeztetett a cseh kormányfő.

Címlapról ajánljuk
Cservák Csaba: a júniusi választás anyagilag is fontos lehet a pártoknak

Cservák Csaba: a júniusi választás anyagilag is fontos lehet a pártoknak

Anyagi szempontból is fontos az ellenzéki pártoknak, hogy jól szerepeljenek az idei európai parlamenti és önkormányzati választáson, mert azzal növelik az esélyüket arra, hogy 2026-ban, az országgyűlési választáson egy százaléknál jobb eredményt érjenek el, és állami támogatásban részesüljenek. Az InfoRádióban Cservák Csaba alkotmányjogász professzor beszélt arról, hogy az állam mikor és miért támogatja a választáson elinduló pártokat.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.06. hétfő, 18:00
Salát Gergely
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Alapjaiban változhatnak meg a közbeszerzések, új reform került az asztalra

Alapjaiban változhatnak meg a közbeszerzések, új reform került az asztalra

A körforgásos gazdaság, a közbeszerzési gyakorlatok javításának, valamint a köz- és magánberuházások hatékony és eredményes felhasználását biztosító adminisztratív kapacitások növelésének szükségességek. Új, EU-szintű összehangolás szükséges ezen területeken, hogy az államszövetség GDP-jének közel 15 százalékát kitevő kifizetések jobban hasznosuljanak, például egy fenntarthatósági kritérium beiktatásával – derül ki Enrico Letta, a Jacques Delors Intézet elnökének átfogó, az Európai Unió egységes piacának reformjára tett javaslatából.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×