Infostart.hu
eur:
388.27
usd:
334.81
bux:
120838.88
2026. március 4. szerda Kázmér
Vera Jourová, az Európai Bizottságnak az értékek és átláthatóság ügyében illetékes alelnöke felszólal az európai szélsőjobboldali mozgalmakról tartott vitában az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2022. október 19-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Julien Warnand

Ukrán gyerekek ezrei ellen elkövetett szörnyűségekről beszélt Vera Jourová

Az EU mindent megtesz, hogy felelősségre vonja azokat, akik lehetővé tették az ukrán gyermekek erőszakos deportálását az orosz erők által megszállt ukrán területekről, és azért, hogy ezek a gyermekek biztonságban hazakerülhessenek családjukhoz, közösségeikhez - jelentette ki az értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén.

Vera Jourová emlékeztetett: március 17-én a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök és Marija Lvova-Belova orosz gyermekjogi biztos ellen az ukrán gyermekek Oroszországba való jogellenes, erőszakos deportálásának háborús bűntette miatt.

A gyermekek deportálásáról több nemzetközi és ukrán szervezet, köztük a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága, az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő missziója, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának oroszországi irodája és Ukrajna Nemzeti Információs Irodája is beszámolt.

"Körülbelül 16 ezer gyermeket deportáltak,

egyszóval hatalmas számokról van. Az illegális elhurcolás következményeként történő örökbefogadás bűncselekmény, és elfogadhatatlan" - hívta fel a figyelmet.

Mint mondta, nemzetközi szervezetek és független orosz médiumok forrásai szerint

az elhurcolt gyerekek egy részét orosz árvaházakban helyezik el, ahol hazafias és katonai nevelést kapnak.

A Nemzetközi Büntetőbíróság ügyészi hivatala azt állítja, hogy ezeket a gyermekeket, akik védett személyeknek számítanak, végleg el akarják szakítani szülőhazájuktól.

"A Nemzetközi Büntetőbíróság a gyanúsítottak letartóztatására és átadására irányuló kérelmet továbbíthat bármely olyan államnak, amelynek területén az említett személyek megtalálhatók, és kérheti az adott állam együttműködését a gyanúsítottak letartóztatásában és átadásában. A bírósághoz tartozó államok, beleértve az összes uniós tagállamot is, kötelesek eleget tenni a letartóztatásra és átadásra irányuló megkereséseknek" - hangsúlyozta.

Gál Kinga a Fidesz EP-képviselője felszólalásában hangsúlyozta: Magyarország elítéli az emberi jogi jogsértéseket, a háborús bűncselekményeket és a nemzetközi jog sorozatos megsértését. A háborús bűnöket senki sem tudja meg nem történté tenni.

"A magyar álláspont a háború kezdetétől egyértelmű: elítéljük Oroszország katonai agresszióját, amely nemcsak a nemzetközi jog alapján jelent súlyos sérelmet, de morális szempontból is igazolhatatlan" - húzta alá a képviselő.

Mint mondta, Magyarország mindig is a nemzetközi jog talaján állt, elismerte Ukrajna önvédelemhez való jogát és humanitárius segítséget nyújtott az országnak, kiemelten Kárpátaljának. "Számunkra a nemzeti identitás és a területi szuverenitás mindig is a legvédendőbb értékek között maradnak" - hangoztatta.

A képviselő szerint, most az életek mentése és a szenvedők megsegítése a legfontosabb. Ezt csak a béke garantálhatja a háború elhúzódásával szemben, és emiatt szükséges a mielőbbi tűzszünet, a tárgyalások megkezdése a tartós, igazságos béke érdekében.

"Elutasítjuk az embertelenséget és az igazságtalanságot. Háborús bűncselekmény nem maradhat kivizsgálatlanul és büntetlenül, az igazságnak ki kell derülnie"

- hangsúlyozta Gál Kinga.

Gyöngyösi Márton, a Jobbik EP-képviselője felszólalásában kijelentette, hogy a gyermekek tömeges deportálása a népirtás egyik formája. Üdvözölte a Nemzetközi Büntetőbíróság döntését, de hozzátette, hogy az "Orbán-rezsim képviselőinek, a Fidesz-KDNP politikusainak azonban semmi problémájuk nincs Vlagyimir Putyin népirtó politikájával."

"Ők azok, akik miközben magukat családbarátnak nevezik, külföldön pedig magukat a konzervatív politika letéteményesének hazudják,

minden követ megmozgatnak, hogy Vlagyimir Putyint és barátait kimentsék a szankciók alól, külügyminiszterük pedig szinte hetente jár ki Moszkvába"

- hívta fel a figyelmet.

Hozzátette: "lehet, hogy a gyermekjogok védelme terén van még tennivaló a nyugati világban, ám az orosz világban a gyermekeknek most lebombázott otthonok, megerőszakolt anyák, tömegsírba lőtt apák és deportálások jutnak. Orbán és hívei szerint pedig ez rendben is van. Van azonban egy másik, egy normális Magyarország, amely az áldozat mellett áll, és elítéli az orosz agressziót".

Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője elmondta: ukrán gyermekek ezreit tartják fogva táborokban, elrabolták őket, és akaratuk ellenére nevelőotthonokba vitték őket.

"Szülők ezrei küszködnek a kétségbeeséssel, miközben sok uniós polgár nem vesz tudomást erről a tényről, mert csak az orosz propagandát hallják" - hangoztatta.

Véleménye szerint minden uniós tagállamnak azon az állásponton kéne lennie, hogy a háborús bűnösöket felelősségre kell vonni," azonban

az oroszok trójai falova, a magyar kormány nem lenne hajlandó Vlagyimir Putyint letartóztatni Magyarországon."

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború miatt új döntésekre kényszerültek a tőzsdei befektetők

Az iráni háború miatt új döntésekre kényszerültek a tőzsdei befektetők

Az iráni konfliktus megrázta a világ tőzsdéit: az olajipar kivételével szinte minden tőkepiaci termékből menekül a tőke – mondta az InfoRádióban a Portfolio tőzsderovatának vezetője, Nagy Viktor.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Életjeleket mutatnak a tőzsdék, levegővételhez jutott a piac

Életjeleket mutatnak a tőzsdék, levegővételhez jutott a piac

Eladási hullám söpört végig a tőzsdéken az elmúlt napokban, miután a közel-keleti háború már 5. napja tart, és ugyan eleinte csak az USA és Izrael mért csapást Iránra, a konfliktus már vagy egy tucat országra kiterjed. A befektetők részben az olajárak elszállása, és az ezek által generált inflációs- és növekedési kockázatok miatt aggódnak, miután Irán lezártnak nyilvánította a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú Hormuzi-szorosot. Közben a tőzsdék folyamatosan esnek, tegnap lefordultak az hét elején még relatíve jól teljesítő amerikai tőzsdék, majd Ázsiában is folytatódott a lejtmenet, különösen dél-koreai piac kapott nagy ütést, több mint 10 százalékosat, ami miatt fel is kellett függeszteni a kereskedést. Európa ehhez képest már jobban néz ki, kis emelkedést mutatnak a vezető indexek, ami az elmúlt napokban látott masszív eséshez képest érdemi hangulatjavulást jelent.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×