Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
A jeruzsálemi al-Aksza mecset aranyozott kupolája a mohamedán szent böjti hónap, a ramadán idején, 2019. május 28-án. A 30 napos böjt során a hithű muzulmánok naponta ellátogatnak a mecsetbe, ahol a Koránt tanulmányozzák, és az esti imát követően taravih imát végeznek. A test és a lélek megtisztulása érdekében a hívők napkeltétől napnyugtáig nem vesznek magukhoz ételt és italt, továbbá tartózkodnak a dohányzástól és a nemi kapcsolattól.
Nyitókép: A jeruzsálemi al-Aksza mecset aranyozott kupolája a mohamedán szent böjti hónap, a ramadán idején, 2019. május 28-án. MTI/EPA/Alaa Badarneh

Izrael légitámadást intézett Libanon ellen

Az izraeli hadsereg pénteki közlése szerint Izrael légitámadást intézett Libanon déli részét célba véve, és növelte a Gázai övezet elleni csapásokat, válaszul arra a 34 rakétára, amelyet csütörtök délután Libanonból indítottak Izrael északi részei ellen.

Több fórumon is közölték, hogy a légitámadás során a csütörtöki támadásért felelős iszlamista Hamász szervezetet vették célba. A Twitteren azt írták, hogy többek között a Hamászhoz tartozó dél-libanoni terrorista infrastruktúrákat találtak el a válaszul adott támadás során.

A hadsereg nem hagyja, hogy a Hamász terrorista szervezet Libanonból működhessen - jelentették ki, hozzátéve: "a libanoni állam minden olyan támadásért felelős, amelyet az ország belterületéről indítanak".

Az Al-Majadín nevű, libanoni székhelyű pánarab televízió péntek reggel a dél-libanoni Türosz városából robbanásokról számolt be. A tudósítás szerint a közelben található egy palesztin menekülttábor is.

Izrael csütörtök este a Hamász Gázai övezetbeli katonai létesítményeit, köztük alagutakat és fegyvergyártó egységeket is célba vett, a gázai fegyveresek péntek hajnalban ennek ellenére folytatták a Dél-Izrael elleni rakétatámadásokat.

A csütörtök délután Izraelt ért támadások után Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a biztonságpolitikai kabinet csütörtök esti ülésének kezdetén kijelentette, hogy "Izrael ellenségei megfizetnek minden agresszióért".

Az egyébként is viszályos helyzetet tovább nehezíti, hogy éppen folyik a muszlim böjti hónap, a ramadán, a húsvét miatt pedig számos zsidó hívő a Templom-hegyre, arab nevén a Haram al-Sarif teraszra zarándokol, ahol az Al-Aksza-mecset áll; ez egyben az iszlám vallás harmadik legszentebb helye Mekka és Medina után.

Az izraeli fővárosban található, több vallás szempontjából is fontos Templom-hegy jelenleg muszlim vezetés alatt áll, a biztonságáért azonban Izrael felelős. A fennálló feszültség a héten tovább fokozódott, az Al-Aksza mecsetnél csütörtökön már második napja zavargásokra ébredt a jeruzsálemi óváros.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×