eur:
407.05
usd:
380.04
bux:
76250.51
2024. november 11. hétfő Márton
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője sajtótájékoztatót tart az uniós tagországok külügyminisztereinek találkozója előtt Luxembourgban 2021. június 21-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Reuters pool/Johanna Geron

Josep Borrell: Szerbia és Koszovó megállapodott a kapcsolatok rendezéséről

Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője ezt azután közölte, hogy az észak-macedóniai Ohridban találkozott a szerb elnökkel és a koszovói kormányfővel.

Az uniós diplomata emlékeztetett: az ohridi találkozó célja nem az volt, hogy új megállapodást kössenek, hanem hogy a február végén Brüsszelben született megegyezés megvalósításáról egyeztessenek. "Ma az volt a kérdés, hogy megegyezzünk, hogyan alkalmazzuk a megállapodást. Ez gyakorlati lépéseket jelent: mit kell tenni, mikorra kell megtenni, kinek kell megtennie és hogyan" - magyarázta Josep Borrell késő este sajtótájékoztatón, amikor a javaslat kiegészítését ismertette.

A tárgyalások 12 órán át tartottak. Az uniós diplomaták előbb külön-külön ültek le a szerb államfővel, illetve a koszovói miniszterelnökkel, később pedig Josep Borrell és Miroslav Lajcak, az EU Szerbia és Koszovó közötti párbeszédért felelős különmegbízottja, valamint Aleksandar Vucic és Albin Kurti háromoldalú tárgyalást folytatott. Ez tartott a leghosszabb ideig.

A felek a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolat rendezését célzó uniós javaslatról tárgyaltak,

amelynek célja, hogy olyan megegyezés szülessen végre, amely Szerbiának, Koszovónak, az Európai Uniónak, az Egyesült Államoknak, és alapvetően a nemzetközi közösségnek is megfelel. A 11 pontból álló javaslat egyebek mellett egymás dokumentumainak és diplomáinak elismerését, az egyszerűbb határátkelést, a könnyebb munkavállalást és a gazdasági kapcsolatok megkönnyítését teszi lehetővé. Ugyanakkor tartalmazza azt is, hogy Szerbia a jövőben nem akadályozhatja Koszovó felvételét a nemzetközi szervezetekbe, Koszovónak pedig meg kell alakítania a szerb kisebbség önkormányzatiságát biztosító közösséget.

Josep Borrell magyarázata szerint a felek szombaton megegyeztek abban, hogy a jószándék jeleként végrehajtják a korábban megfogalmazott kötelezettségeiket. A felek abba is beleegyeztek, hogy teljes mértékben tiszteletben tartják a javaslat mind a 11 pontját - folytatta az elhangzottak ismertetését az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Rámutatott: Pristina beleegyezett, hogy azonnal megalakítja a Koszovói Szerb Önkormányzatok Közösségét. "Amikor azt mondom, azonnal, akkor úgy is gondolom, hogy azonnal" - szögezte le az uniós diplomata.

Josep Borrell közölte, hogy

sokkal részletesebb és pontosabb javaslattal álltak elő,

de egyrészt a koszovói miniszterelnök húzódozott bizonyos pontoktól, míg a szerb elnök előre bejelentette, hogy biztosan nem ír alá semmit szombaton. A javaslat, illetve a megállapodás viszont mindkét fél európai integrációs folyamatának a szerves részévé fog válni, így kénytelenek lesznek teljesíteni a vállaltakat, az EU pedig ellenőrizni fogja, hogy teljesítik-e a kötelezettségeket, és ha nem teljesítik, az következményekkel jár majd - tette hozzá.

Véleménye szerint mindkét fél számára előnyökkel jár a megállapodás, ugyanis a megállapodás nemcsak Szerbiáról és Koszovóról szól, hanem a teljes térség stabilitásáról, biztonságáról és fejlődéséről.

"Valamiféle megállapodás született, egyes pontokban megegyeztünk, de nem minden pontot fogadtunk el"

- fogalmazott Aleksandar Vucic szerb elnök az ohridi találkozót követően. Mint mondta, végleges megállapodás nem született, de ez nem az a dokumentum, ahol lehet "mazsolázgatni", és a felek eldönthetik, hogy az egyik pontot elfogadják, míg a másikat nem.

Aleksandar Vucic örömének adott hangot, hogy a javaslat egyik legfőbb pontjának nevezték az uniós diplomaták a Koszovói Szerb Önkormányzatok Közösségét. "Semmit nem írtam alá, ez nem a D-nap volt" - húzta alá, majd úgy folytatta: "ennek itt nincs vége, mert Albin Kurti sem túl boldog, és én sem ugrálok örömömben".

Albin Kurti koszovói miniszterelnök kijelentette, alapvetően egyetértettek a felek, ugyanakkor elégedetlenségének adott hangot, hogy ahogyan február 27-én Brüsszelben, a szerb elnök most sem állt készen arra, hogy aláírja a megállapodást. Most az EU-n van a sor, hogy kidolgozza azokat a mechanizmusokat, amelyek jogilag kötelező erejűvé teszik majd ezt a megállapodást.

Az alapmegállapodás a kölcsönös elismerésről szól, a mostani kiegészítés a megvalósítás menetét részletezi - magyarázta.

Elmondta, valóban van a megállapodásban egy olyan rész, amely a szerb kisebbség önkormányzatiságáról szól, de a szerb kisebbségnek elég széleskörű jogaik vannak, a korábbi megállapodások már ezt garantálták.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is a saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet.

Belgrád és Pristina között 2013-ban kezdődött a kapcsolat rendezését célzó párbeszéd brüsszeli közvetítéssel. Jelentős előrelépés azonban azóta sem történt, pedig a viszony normalizálása mindkét fél európai integrációjának a kulcsa lenne.

Címlapról ajánljuk
Mustártermesztés a Holdon – magyar kutatók nagy felfedezése

Mustártermesztés a Holdon – magyar kutatók nagy felfedezése

A mustárnövények annyira jól érezték magukat a szokatlan körülmények között, hogy három életképes magot is hoztak a MATE Műszaki Intézetében. A kutatást vezető Barkó György az InfoRádióban elmondta: a folyamat valószínűleg fenntartható, de még további kísérleteket kell végezni, hogy kiderüljön, alkalmas-e emberi fogyasztásra az így termesztett növény.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.11. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×