Infostart.hu
eur:
359.39
usd:
309.51
bux:
0
2026. május 22. péntek Júlia, Rita
Boris Johnson brit miniszterelnök a koronavírus-járvány megfékezését célzó korlátozások további jelentős enyhítéséről tart sajtóértekezletet a londoni kormányfői rezidencián, a Downing Street 10-ben 2021. május 10-én. Nagy-Britanniában május 17-én kezdődhet meg a kormány nyitási menetrendjének következő, harmadik szakasza.
Nyitókép: MTI/AP/Getty/Pool/Dan Kitwood

Boris Johnson félrevezethette a parlamentet

Vannak arra utaló jelek, hogy Boris Johnson volt brit miniszterelnök félrevezethette a parlamentet a koronavírus-járvány idején saját kormánya által elrendelt korlátozások megsértése ügyében - áll a londoni alsóház illetékes bizottságának pénteken nyilvánosságra hozott előzetes vizsgálati jelentésében.

Johnson tavaly júliusban jelentette be távozását a kormányzó brit Konzervatív Párt vezetői posztjáról és a miniszterelnöki tisztségről, miután a kiderült, hogy a londoni miniszterelnöki hivatalban és más kormányintézményekben a koronavírus-járvány megfékezésére korábban elrendelt szigorú korlátozások idején több kerti partit, ivászatokkal kísért társasági összejöveteleket tartottak, nem egyszer Johnson részvételével.

A közkeletűen "partygate" néven emlegetett ügy Johnson 2019-ben kezdődött miniszterelnöki időszakának legnagyobb belpolitikai botrányává fajult, különös tekintettel arra, hogy a miniszterelnököt a rendőrség megbírságolta.

Az újkori brit politikatörténetben Boris Johnson volt az első hivatalban lévő miniszterelnök, akit törvénysértésért rendőrhatósági büntetéssel sújtottak.

Az ügyben vizsgálatot indított a londoni alsóház mentelmi kérdésekben és egyéb képviselői előjogokban eljárni hivatott szakbizottsága is, elsősorban annak megállapítására, hogy a volt kormányfő félrevezette-e a parlamentet, amikor még hivatali idejében többször is kijelentette, hogy nem történtek törvénysértések az összejövetelek idején.

A pénteken ismertetett 24 oldalas előzetes vizsgálati jelentés szerint négy olyan alkalom is volt, amikor Boris Johnson azt bizonygatta az alsóházban, hogy nem voltak törvénysértők a Downing Streeten rendezett partik, a begyűjtött bizonyítékok viszont arra vallanak, Johnson e kijelentéseivel félrevezethette a képviselőket.

A volt miniszterelnök péntek esti nyilatkozatában élesen bírálta a bizottságot, mondván: a jelentésben sincs semmiféle bizonyíték arra, hogy ő tudatosan vagy gondatlanságból félrevezette volna a parlamentet.

A bizottság március második felében személyesen is meghallgatja Johnsont, és a vizsgálatot ezután zárja le.

A végleges jelentés tartalmának komoly a tétje, hiszen ha abban az szerepel majd, hogy Boris Johnson félrevezette a parlamentet, akkor a volt miniszterelnök képviselői mandátumát felfüggeszthetik vagy végleg vissza is vonhatják. Az utóbbi esetben időközi választást kellene kiírni Johnson választókörzetében.

A parlament tudatos félrevezetése a brit politika magatartási normái alapján a képviselők, köztük a kormánytagok által elkövethető legnagyobb kihágások egyike, és általános elvárás, hogy távozzanak tisztségükből mindazok, akikről bebizonyosodik, hogy ezt a kihágást elkövették.

Címlapról ajánljuk
Részletek a Sándor-palota dokumentumaiból
Kegyelmi ügy

Részletek a Sándor-palota dokumentumaiból

A Sándor-palota által péntek reggel közzétett, az kegyelmi ügyet érintő dokumentumok összefoglalójában az áll, hogy az ügyiratból nem állapítható meg a K.. Endre esetében gyakorolt kegyelem indoka. Az elnöki hivatal honlapja, vélhetően a hatalmas érdeklődés miatt, nehezen bírja a terhelést, így a dokumentumok a nyilvánosság számára azért korlátozottan elérhetők.
inforadio
ARÉNA
2026.05.22. péntek, 18:00
Koren Balázs
a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Pro Suli szakmai vezetője
Kimondta a Tisza-kormány minisztere: miközben mindenki Ukrajnára figyel, váratlan helyről árasztják el a magyar piacot

Kimondta a Tisza-kormány minisztere: miközben mindenki Ukrajnára figyel, váratlan helyről árasztják el a magyar piacot

Jelenleg nem az ukrán gabona árasztja el a magyar piacot, aszályos időszakban azonban továbbra is valós kockázatot jelent az árletörő hatása, ezért a korlátozás fenntartása indokolt – állítja Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter. A Tisza-kormány szakpolitikusa rámutatott, hogy a magyar kukoricapiac gondja jelenleg nem pusztán ukrán importkérdés: a behozott kukorica fele Lengyelországból, több mint harmada Szlovákiából érkezik, miközben mindkét ország maga is tiltja az ukrán kukorica közvetlen importját. Bóna azt is hangsúlyozta, hogy a döntéseknél egyszerre kell figyelembe venni a magyar gazdák, a takarmánygyártás, az állattenyésztés és az élelmiszer-ellátás biztonságának szempontjait.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×