Infostart.hu
eur:
373.42
usd:
340.13
bux:
143065.66
2026. november 20. péntek Jolán
A KCNA észak-koreai állami hírügynökség által 2022. október 10-én közreadott képen Kim Dzsong Un elsőszámú észak-koreai vezető, a Koreai Munkapárt főtitkára, a Nemzetvédelmi Bizottság első elnöke rakétakísérletet néz meg egy szeptember 25. és október 9. közötti hadgyakorlaton egy meg nem nevezett helyszínen.
Nyitókép: MTI/EPA/KCNA

Százezrek egészségét veszélyeztethetik Észak-Korea atomtesztjei

Dél-Korea 881 északi szökevénynek ajánlotta fel, hogy megvizsgálják őket.

Egy kutatás nemrég figyelmeztetett arra, hogy az északi atomkísérletek helyszínéül szolgáló Punggye-ri környékének lakosait veszélyeztetheti a a folyókat szennyező radioaktív szivárgás. Nagyságrendileg félmillió ember lehet veszélyben, köztük Kína, Dél-Korea és Japán egyes lakosai is.

Az Átmeneti igazságügyi munkacsoport (TJWG) nyilvánosan elérhető adatokat és nyílt forrású hírszerzési információkat elemzett jelentéséhez a BBC cikke szerint. Az utolsó atombomba-tesztet 2017-ben hajtotta végre észak biztonságos körülmények között, azonban a tudósok régóta beszéltek annak veszélyéről, hogy Punggye-ri közvetlen környezetében a talajba és a talajvizekbe is kerülhetett radioaktív anyag.

Rákot is okozhat a sugárzás

Azok az északról délre érkezett szökevények, akik korábban ezen a környéken éltek, furcsa betegségekről számolnak be, de eddig nem találtak kapcsolatot a kísérletek és a megbetegedések közt. Most azonban a szöuli hatóságok mindenkit, aki erről a környékről érkezett délre, megvizsgálnak.

A BBC által megszólaltatott nukleáris szakértők nagyrészt egyetértenek a TJWG jelentésében szereplő nukleáris szennyezés lehetőségével, de azt mondják, hogy

annak mértékét nehéz lesz meghatározni.

A nukleáris sugárzás részben vagy teljesen károsíthatja a sejteket, ami akár rákot is okozhat: a kockázat mértéke az expozíció mértékétől függ.

A talajvíz hordozhatja a legnagyobb veszélyt

Az Egyesítési Minisztérium, a koreai újraegyesítést elősegítő dél-koreai végrehajtó minisztérium 2019-ben leállította a disszidensek sugárzásnak való kitettségének vizsgálatát. A 2017-ben és 2018-ban vizsgált 40 disszidens közül kilencnél "aggasztó mértékű" genetikai rendellenességeket mutattak ki - áll a csoport jelentésében. Bár a TJWG ezeket nem tulajdonította közvetlenül a sugárterhelésnek,

a több rendellenességet mutató személyeknél magasabb sugárzási dózist állapított meg.

A szervezet főleg a talajvíz esetleges szennyezettsége miatt aggódik: az északi 2008-as népszámlálás szerint a környéken élők hatoda talajvizet használ locsolásra, illetve maguk is azt isszák. Ez az arány azóta nőhetett a krónikus áramkimaradások miatt - még a fővárosban, Phenjanban is csak bizonyos időszakokban van áram.

Észak-Korea atomfegyver-programja felgyorsult Kim Dzsong Un vezetése alatt, aki 2022 szeptemberében azt mondta, országa nukleáris fegyvereit már nemcsak háború megelőzésére tervezik, hanem megelőző és támadó jelleggel is bevethetők. Oroszországgal és az USA-val szemben Észak-Korea csak nemrég óta végez hasonló teszteket.

Több ország lakosai is veszélyben lehetnek

Mark Diesendorf, az Új-Dél-Walesi Egyetem energiapolitikai kutatója szerint a TJWG által bejelentett magas sugárzási dózisok - a természetes háttérsugárzás globális átlagának mintegy százszorosa - valószínűleg növelik a rákos megbetegedések kockázatát a sugárzásnak kitett személyeknél. Megkérdőjelezte azonban, hogy

ezeket a dózisokat hogyan mérték vagy becsülték meg.

Scott Snyder, a Külkapcsolatok Tanácsának Korea-tanulmányokkal foglalkozó főmunkatársa szerint a nukleáris kísérletek világszerte "meglehetősen következetes kapcsolatot mutatnak a sugárterhelés és a közeli lakosságra gyakorolt közegészségügyi hatások között". Hozzátette, "nem meglepő", hogy az egészségügyi és környezeti hatásokat Észak-Koreában nem értékelik eléggé, vagy nem foglalkoznak velük.

A TJWG szerint a szomszédos országok, például Dél-Korea, Kína és Japán is veszélyben lehetnek, mivel a Punggye-rihez közeli területekről mezőgazdasági és tengeri termékeket, valamint észak-koreai specialitásokat csempésznek és forgalmaznak.

A csoport szerint ezen országok kormányai nem tesznek eleget azért, hogy megvédjék lakosságukat ezektől a kockázatoktól.

A csoport sürgette a dél-koreai és a kínai hatóságokat, hogy hozzák nyilvánosságra a korábbi vizsgálatok eredményeit a sugárterhelésre vonatkozóan. Emellett nemzetközi vizsgálatot követel a Punggye-ri környéki közösségeket fenyegető sugárzási kockázatokról.

Címlapról ajánljuk
Bodor Ádám a metróhosszabbításokról: azt szeretnénk, hogy folyamatosan legyenek ilyen projektek

Bodor Ádám a metróhosszabbításokról: azt szeretnénk, hogy folyamatosan legyenek ilyen projektek

A 3-as metró kétmegállós bővítése mellett már kiírták a kisföldalatti Rákosrendezőig tartó meghosszabbításának tervezési közbeszerzését. Emellett elkészült a 4-es metró Rákóczi–Thököly tengelyének tanulmányterve, és kiemelt fejlesztési irányként kezelik a Bajcsy-Zsilinszky úti villamosvonal megépítését is – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a BKK vezérigazgatója. Bodor Ádám kiemelte: az uniós forrásokat a fenntartható közlekedés és élhetőbb városi terek kialakítására használják fel.

Módosító javaslatok százaival szórták meg a 2027-es költségvetést

Közel 250 módosító indítványt nyújtottak be a képviselők a Magyarország 2027-es évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz a csütörtök délutáni határidőig. A kormánypárti képviselők kezdeményezik a Veritas intézet és a Magyarságkutató Intézet támogatásának csökkentését, az ellenzéki képviselők bevezetnék a 40 év feletti kétgyermekes édesanyákra is az adómentességet. A jövő évi költségvetés általános vitáját hétfő és szerda között, harmincórás időkeretben folytatta le a parlament.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Kapu Tibor: Jövő nyártól már állandó űrügynöksége lehet Magyarországnak, akár a Holdon is van keresnivalónk

Kapu Tibor: Jövő nyártól már állandó űrügynöksége lehet Magyarországnak, akár a Holdon is van keresnivalónk

Magyarország második űrhajósa, Kapu Tibor tavaly nyáron 25 magyar fejlesztésű tudományos kísérletet végzett el a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén. A Portfolio-nak adott nagyinterjújában elmondta, hogy a hazatérés utáni váltást nehezen élte meg: ma egyszerre kutatóűrhajós, programigazgató és űrügynökség-építő, de a háromból eddig csak az elsőről tudja biztosan, hogy jó is benne. A minisztériummal szerinte jó a munkakapcsolat, a december végén lezáruló HUNOR-programot pedig az eredeti költségkeretből újabb fél évvel hosszabbítanák, hogy elkészüljön az űrtörvény és az új űrstratégia. A tervek szerint jövő nyártól már állandó űrügynöksége lehet Magyarországnak. Szerinte a Holdon is lehet keresnivalója a magyar űrkutatásnak, ugyanis a NASA az Artemis-programba több országtól várja az új kísérleteket, a magyar kutatók pedig a sugárzásméréstől a holdi kőzetből készülő téglákig több területen is szerepet kaphatnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×