Infostart.hu
eur:
391.77
usd:
341.07
bux:
0
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Christian Lindner, a német liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) elnöke és kancellárjelöltje az ARD német országos közszolgálati televízió egyik műsorában Berlinben 2021. július 25-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Kifakadt a német pénzügyminiszter: elege van a menekültáradatból, és kitoloncolásokat sürget

Christian Lindner kemény hangú interjúban fejtette ki a véleményét a németországi bevándorlás problémáiról.

Egyre több gondot okoz Németországban a menekültek ellátása. A tartományok, illetve a vidéki önkormányzatok panaszkodnak amiatt, hogy már az elszállásolásra is képtelenek, és a kormánytól mindenekelőtt pénzt követelnek. A közelmúltban országos menekültügyi csúcstalálkozót tartottak, de azon a kormányzat részéről csak üres ígéretek hangzottak el, és a megoldáshoz nem jutottak közelebb.

Az egyre súlyosabb probléma kezelése megosztja a kormánykoalíciót is. Bár a kormánypártok abban egyetértenek, hogy a munkaerő-piaci gondok enyhítése céljából szükség van menekültek befogadására, a koalíció legkisebb pártja, a szabad demokrata FDP több tekintetben a szigorítások híve.

Erre utal, hogy a párt elnöke, egyben a kormány pénzügyminisztere kemény hangú interjúban

sürgette a tartózkodási engedélyek biztosításának megszigorítását, illetve az illegális menekültek kitoloncolását.

Christian Lindner mindezt elsősorban a pénzügyi-költségvetési terhek ebből is fakadó jelentős növekedésével igyekezett indokolni.

A Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal adatai szerint Németországban tavaly 217 774-en kértek menedékjogot, azaz 47 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. A legtöbben Szíriából, Afganisztánból, Törökországból, Irakból, valamint Grúziából érkeztek. Ezen felül Németország az ukrajnai orosz háború kitörése óta 1,1 millió menekültet fogadott be, mégpedig anélkül, hogy menedékjogot kellett volna kérniük. Az önkormányzatok szerint számukra immár szinte lehetetlen szállást találni.

A pénzügyminiszter az interjúban nagyobb következetességre szólított fel elsősorban a tartózkodási engedéllyel nem rendelkező migránsok esetében. Lindner úgy vélekedett, hogy

a migrációt nem ellenőrzik kellőképpen.

A szabad demokrata politikus hangsúlyozta, hogy hatékonyabban kellene fellépni a menekültek illegális belépése ellen, és elengedhetetlen az elutasított menedékkérők szigorúbb kitoloncolása is.

Az országba történő beáramlást az illetékes hatóságok nem szabályozzák megfelelően, és ez az oka az illegális migráció növekedésének – hangoztatta a szabad demokrata pártelnök.

"Amire nincs szükségünk, az az illegális migráció, amely noha illegális, mégis állandó tartózkodáshoz és a szociális juttatások, illetve támogatások jelentős részének felemésztéséhez vezet" – hangsúlyozta az Olaf Scholz vezette kormány pénzügyminisztere.

A miniszter nagyobb következetességet sürgetett a tartózkodási engedéllyel rendelkezők beilleszkedésének előmozdításában is.

Azokat a bevándorlókat, akik dolgozni akarnak, beilleszkedésükben segítenünk kell

– jelentette ki Lindner. Így egyebek között állást foglalt amellett, hogy meglévő képesítéseiket gyorsabban ismerjék el.

Hangsúlyozta ugyanakkor azt is, hogy nagyobb következetességre van szükség a tartózkodási engedéllyel nem rendelkező migránsok kezelését illetően is, és ennek kapcsán egyértelműen a kitoloncolások felgyorsítására utalt.

Emlékeztetett arra, hogy a kormány a közelmúltban Joachim Stamp személyében menekültügyi biztost nevezett ki, aki az általa vezetett párt politikusa.

Arra számít, hogy a biztos megállapodásokat köt a származási országokkal az illegálisan érkezettek visszatoloncolásáról.

Szavai szerint ezen a téren egyfajta adok-kapok lehetséges.

Az egyik oldalon ez könnyítéseket jelent a vízum biztosításában azok számára, akik tanulni és dolgozni akarnak, egyben ösztönzést a gazdasági együttműködéshez, másrészt ugyanakkor partnerséget az illegális bevándorlók visszafogadásában – jelentette ki.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: a kubai gazdaság összeomlott, és a rezsimnek már nincs komoly külföldi támogatója

Szakértő: a kubai gazdaság összeomlott, és a rezsimnek már nincs komoly külföldi támogatója

Áruhiány a boltokban, napi 20-22 órás áramkimaradások, ritkán iható csapvíz: a gazdaság gyakorlatilag teljesen összeomlott, amióta nem érkezik olaj Kubába – mondta az InfoRádióban a hétvégi tüntetések, köztük egy helyi pártszékház felgyújtása apropóján Nagy Sándor Gyula Latin-Amerika-kutató. Kérdeztük arról is, hogy összeomlik-e a kommunista rezsim, és ha igen, mi jöhet utána.

Így szabadíthatják fel az amerikaiak a Hormuzi-szorost – részletes elemzés Resperger Istvántól

Elsősorban a mérete a magyarázat arra, hogy Irán miért tudja gyorsan és olcsón blokkolni, az ellenségei pedig miért csak lassan és nehezen képesek újra hajózhatóvá tenni a szorost – mondta az InfoRádióban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központ igazgatója. Az ezredes szerint az amerikaiaknak uralniuk kell a szigetvilágot, illetve a Hormuzi-szoros környékét, és meg kell akadályozniuk, hogy a tengerszoros 50-60 kilométeres körzetében katonai eszközök és erők legyenek.
inforadio
ARÉNA
2026.03.17. kedd, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Folytatódhat a forint csapongása, 390 felett az euró

Folytatódhat a forint csapongása, 390 felett az euró

Gyengüléssel kezdi a napot a forint: kora reggel 340 forintot kell adni egy dollárért, míg az euróért 390 forintot. A hétfő nagy volatilitást hozott a magyar devizában, mindkét nagyobb devizával szemben a forint jegyzése 5-5 forintos sávban hullámzott. A kilengések megmaradhatnak a keddi napon is, hiszen a piaci hangulat egyik fő mérője továbbra is az olajár lesz, valamint az iráni háború új fejleményei. A mai napon nem várható nagy adatroham, egyedül az amerikai ADP munkaerőpiaci jelentés tűnik érdekesnek kora délutánról. A forint kilátásairól is szó lesz következő befektetői klubunkon, március 17-én. Még mindig nem késő regisztrálni!

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×