A nemzetközi kisebbségvédelmi szabályoknak való megfelelés az egyik feltétele annak, hogy Ukrajna tárgyalásokat kezdhessen az Európai Unióhoz való csatlakozása érdekében. Erre tekintettel az ukrán parlament 2022 decemberében új nemzeti kisebbségi törvényt fogadott el, amely azonban több kisebbségi szervezet kritikáját is kiváltotta.
Tóth Norbert nemzetközi jogász felidézte, hogy Ukrajna 1991 óta független állam, 1992-ben fogadta el azt a kisebbségvédelmi törvényt, amit más szabályokkal együtt hatályon kívül fog helyezni a 2022. december közepén elfogadott új nemzeti kisebbségekről szóló törvény. A jogszabály egy része hatályba lépett már, a nagyobb részét viszont csak idén július 1-jétől lehet alkalmazni.
"A probléma az, hogy a korábbi szabályokhoz képest több ponton visszalépést jelent,
kevesebb jogot biztosít az új törvény, mint a korábbi szabályozás,
igaz, a korábbi szabályokat sem következetesen hajtották végre, de mégis szélesebb jogvédelmet meg lehetőségeket biztosított az Ukrajnában élő kisebbségek számára" – mondta Tóth Norbert. Példaként említette, hogy az új törvényből hiányzik az a kifejezés, hogy nemzeti kulturális autonómia, vagy az, hogy a kisebbségeknek joguk van a nemzeti ünnepeikhez és azok megünnepléséhez vagy joguk van a nemzeti szimbólumaikhoz. Az utóbbi különösen érdekes lehet a munkácsi turulmadár sorsa miatt, de Ukrajna területén a magyar zászlókat is levetették a kárpátaljai önkormányzatok épületéről.
A nemzetközi jogász úgy véli, a nyelvhasználat szempontjából is visszalépésnek tekinthető az új törvény az oktatás területén. A régi szabályozással ellentétben a magánintézmények esetében legalább annyit elismer, hogy szabadon megválaszthatják az oktatási nyelvüket, de magánoktatási intézménynek az minősül az új szabályozás szerint, amelyben egyáltalán nincs ukrán közpénz. Az ukrán állam vagy önkormányzat által fenntartott intézményekben ukrán oktatási nyelv van, viszont lehetőséget kell biztosítani a kisebbségi nyelvek oktatásához. A korábbi törvény ennél megengedőbb volt, a nemzetiségi iskolákban – akár magániskolák, akár közpénzekből fenntartott iskolák – lehetett magyar nyelven oktatási tevékenységet végezni.
"Ha nulláról indulna Ukrajna, akkor ez a 2022-es törvény jó lenne, viszont a korábbi jogvédelem szintjéhez képest visszalépést jelentett, emiatt kifogásolják a az ukrán területén élő kisebbségek az új szabályozást" – vélekedett a szakértő.
A törvényt már vizsgálja az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló tanácsadó szerve, a velencei bizottság, de kérdéses, hogy az uniós csatlakozás érdekében változtatnak-e rajta az ukránok. A jogász szerint ez csupán akarat kérdése, ugyanakkor maradt még egy megoldási lehetőség: az új törvény alapján a nemzetközi szerződésben megállapított kisebbségi jogok esetében, ha egyébként eltérően rendelkezik a törvényhez képest, akkor azokat alkalmazni lehet, tehát
ha van olyan nemzetközi szerződés, amely nagyvonalúbb, mint az ukrán kisebbségi törvény, akkor azt kell alkalmazni.
"A rossz hír az, hogy a rendelkezésre álló két nagy kisebbségvédelmi nemzetközi szerződés érdemben nem jelent előrelépést. Az Európa Tanácsnak van két kisebbségvédelmi szerződése, de azok alapján a magyar és a román kisebbség problémái nem orvosolhatók" – mondta Tóth Norbert, de azonnal hozzátette: a román–ukrán és a magyar–ukrán alapszerződések módosításával lehetne kedvezőbb szabályokat alkotni.
"Nyilván az ukránokat az orosz kérdés zavarja elsősorban, a magyarok szempontjából az is megfelelő lehetne, ha a magyar–ukrán alapszerződést úgy módosítanák, hogy bizonyos többletjogokat adnának a kárpátaljai magyaroknak, mert ezt az új ukrán kisebbségi törvény megengedné és
ez kihúzhatná méregfogát ennek a problémának"
– jelentette ki a nemzetközi jogász.
Tóth Norbert szerint a velencei bizottság vélhetően tesz majd javaslatokat Ukrajnának a törvény módosítására, csak ez nem kötelező érvényű, így "el lehet őket maszatolni", ráadásul vita esetén nem lehet bíróság elé sem vinni az ügyet.