eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Emmanuel Macron francia elnök (k) és Olaf Scholz német kancellár (j) és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök társaságában a párizsi államfői rezidencián, az Élysée-palotában 2023. február 8-án.
Nyitókép: MTI/AP/Lewis Joly

Olaf Scholz: Németország eminens Ukrajna támogatását illetően az EU-ban

Mind pénzügyi, mind humanitárius szempontból, mind a fegyverszállítások konkrétumait illetően – mondta a német kancellár.

Németország az Európai Unió azon országa, amely a legtöbb pénzügyi és humanitárius támogatást, valamint a legkonkrétabb segítséget nyújtja Ukrajnának akkor is, ha fegyverszállításról van szó – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár Brüsszelben, az uniós tagállamok vezetőinek csúcstalálkozójára érkezve.

Olaf Scholz újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta, a találkozó alkalmat ad arra, hogy az Európai Unió újra az egységet mutasson, szolidaritását fejezze ki, és kinyilvánítsa, hogy továbbra is támogatja Ukrajnát függetlenségének és önállódásának megvédésében mindaddig, ameddig csak szükséges.

Emmanuel Macron francia elnök azt közölte,

nem tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel vadászrepülőgépek küldéséről Kijev számára.

A francia elnök továbbá fontosnak nevezte, hogy a bevándorlással kapcsolatban folytatott tanácskozás során "megerősített külpolitikai" keret kiépítésében állapodjanak meg a tagállami vezetők.

Giorgia Meloni Olaszország miniszterelnöke időszerűtlennek, helytelennek nevezte, hogy Macron az EU-csúcs elött tárgyalásokat folytatott az ukrán elnökkel, mivel véleménye szerint ez káros lehet az ukrajnai háborúval kapcsolatos európai egységre. Azt is hangsúlyozta, hogy "Olaszország teljes mértékben elkötelezett" Kijev támogatása mellett.

"Az ukrajnai konfliktus mindannyiunkat érint. Úgy gondolom, hogy az a legjobb módja a párbeszéd és a béke lehetőségének megteremtéséhez, ha kiegyensúlyozott szinten tartjuk az erőinket, és támogatjuk Ukrajnát" - fogalmazott az olasz miniszterelnök.

Mark Rutte holland miniszterelnök Ukrajna uniós tagjelölti státuszával kapcsoltban azt mondta: Ukrajna óriási erőfeszítéseket tesz a tagsághoz vezető úton. Közölte, várja az Európai Bizottság értékeléseit a Kijevvel szemeben támasztott követelmények teljesítéséről, de - mint fogalmazott -

"már magában az is lenyűgöző hogy Ukrajnában megvan az erő és az akarat, hogy megtegye a csatlakozáshoz vezető következő lépéseket".

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője érkezésekor azt mondta, az EU támogatja további katonai segítség nyújtását a védekező, honvédő háborút folytatót Ukrajna számára.

"Biztos vagyok abban, hogy ma több támogatáshoz jut Ukrajna. Több fegyverhez, több katonai és pénzügyi támogatáshoz, hogy képes legyen ellenállni az orosz agressziónak" - fogalmazott.

A csúcstalálkozó témái között szereplő migrációs helyzettel kapcsolatban, kérdésre válaszolva azt mondta: nincs migrációs válság, csak az érkezők számának növekedése tapasztalható.

"Nem mondanám, hogy migrációs válság van,

noha kétségtelen, hogy a migránsok és menedékkérők száma növekszik a Földközi-tenger keleti térségében" - fogalmazott a főképviselő, majd hozzátette: biztosítani kell a legális migráció lehetőségét, ugyanis szerinte Európának szüksége van a migránsokra.

Gitanas Nauséda litván elnök szerint Volodomir Zelenszkij ukrán elnök jelenléte az EU-csúcson fontos jelzést küld az orosz vezetésnek, és "inspiráló" hatással lesz az uniós tagállamok vezetőire is, akik személyesen is láthatják "az elkötelezettséget és az önbizalmat az ukrán elnök szemében". Mint mondta, országa továbbra is támogatja az Oroszországgal szemben bevezetett szigorúbb korlátozó intézkedéseket, mivel - mint fogalmazott - "a merészebb, nagyobb szabású intézkedések sokkal hatékonyabbak, mint a kis lépések".

Közölte továbbá, Litvánia támogatja további orosz cégek, például a Roszatom, és gyémántkereskedő vállalatok és további orosz bankok szankcionálását, ami - véleménye szerint segítené az orosz gazdaság erősebb nyomás alá helyezését.

A migrációval kapcsolatban a litván elnök elmondta, hogy Litvánia nemrégiben kerítést épített az illegális migránsok visszatartására, azonban hangsúlyozta, nem csak fizikai akadályokra, hanem jogi keretre is szükség van, amely segíti az illegális migráció és annak eszközként való felhasználása elleni küzdelmet - tette hozzá.

Kaja Kallas észt miniszterelnök érkezéskor adott nyilatkozatában kiemelte, az EU-nak hasonló mechanizmust kellene alkalmaznia, mint a koronavírus elleni oltóanyagok esetében: az uniós országok pénzeszközöket biztosíthatnának, az Európai Bizottság pedig beszerezné a katonai védelmi felszereléseket Ukrajna számára.

A migrációval kapcsolatban elmondta, hogy az EU-nak a tagállamokkal együtt közös erőfeszítéseket kell tennie a határvédelem finanszírozására, és közösen kell fellépniük a migráció "zsarolóeszközként" való használata ellen. Hangsúlyozta, hogy erős megállapodásokat kell kötni a partnerországokkal az illegális migránsok hatékony visszafogadása érdekében.

"Világos üzenetet kell küldeni, hogy csak az jöhet és maradhat Európában, akinek ehhez joga van" - jelentette ki.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök délelőtt Brüsszelbe érkezett, ahol személyesen vesz részt az uniós csúcson.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×