Infostart.hu
eur:
385.09
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 16. péntek Gusztáv
Karl Nehammer új osztrák kancellár sajtótájékoztatót tart Bécsben 2021. december 7-én.
Nyitókép: MTI/AP/Lisa Leutner

Botrány jön az EU-csúcson: elfogyott az osztrák kancellár türelme

Karl Nehammernél betelt a pohár. Az osztrák kancellár megelégelte a migráció megfékezésével kapcsolatos üres frázisokat. A konzervatív politikus azzal fenyegetőzött, hogy amennyiben a küszöbön álló európai uniós csúcstalálkozón nem születik konkrét megállapodás az illegális bevándorlás megfékezéséről, Ausztria megakadályozza a szokásos zárónyilatkozat elfogadását.

Karl Nehammer kancellár a Die Welt című német lapnak fejtette ki ezzel kapcsolatos álláspontját.

"Üres frázisok már nem elegendők" – hangoztatta Nehammer, aki szerint konkrét megállapodások kellenek. "Világos és egyértelmű elkötelezettségre van szükség a külső határok megerősítése és az ehhez szükséges pénzügyi eszközöknek az unió költségvetéséből származó biztosítása mellett" – jelentette ki.

Nehammer hangsúlyozta, hogy amennyiben nem történnek konkrét lépések,

Ausztria nem járulhat hozzá a csúcstalálkozó zárónyilatkozatának elfogadásához.

Nehammer utalt arra is, hogy Ausztria nincs egyedül, több tagállam is konkrét előrelépést sürget az elmúlt évben jelentősen megnövekedett illegális bevándorlás megfékezésére. A kancellár szerint erre vonatkozóan Ursula von der Leyen bizottsági elöknek és Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének címzett közös levelet írt Dánia, Észtország, Lettország, Litvánia, Málta, Görögország és Szlovákia állam-, illetve kormányfőjével együtt.

"Nézetünk szerint a jelenlegi menekültügyi rendszer nem működik, és ebből mindenekelőtt a cinikus embercsempészek húznak hasznot, kihasználva nők, férfiak és gyermekek szerencsétlen sorsát" – fogalmazott a levélben a nyolc ország vezetője. Az állam- és kormányfők mielőbbi és gyors előrelépést sürgettek az unió migrációs és menekültügyi paktumának érvényesítésében, továbbá a schengeni határellenőrzési kódex felülvizsgálatában. Az osztrák kancellárral együtt a többi aláíró is

az unió által finanszírozott intézkedéseket követelt a külső határok védelme érdekében

Állást foglaltak továbbá a gyorsabb kitoloncolások biztosítása, ezzel összefüggésben pedig a harmadik országokkal való új visszafogadási megállapodások tető alá hozása mellett.

A levél aláírói utaltak arra, hogy néhány uniós tagállamba az elmúlt időszakban épp ugyanannyi vagy még több illegális bevándorló érkezett, mint a 2015-16-os menekültválság idején, és ugyanez a helyzet a menedékjogi kérelmek számát illetően is.

Az Európai Bizottságot felszólították valamennyi fontos migrációs útvonal felügyeletére. Hangsúlyozták a külső határok védelmének erősítését, ennek keretében pedig a szükséges infrastruktúra kiépítésének, valamint a légtérellenőrzés biztosításának szükségességét. Utaltak arra is, hogy az EU határ- és partvédelmi ügynökségének,

a Frontexnek mindebben az eddiginél hatékonyabb szerepet kellene vállalnia.

Osztrák források szerint nem véletlen, hogy Ausztria és személy szerint Karl Nehammer kancellár kulcsszerepet tölt be a migráció szigorítását célzó követelésekben. Az elmúlt évben Ausztriába mintegy 100 ezer illegális bevándorló érkezett, ezek háromnegyede különösebb ellenőrzés nélkül elsősorban Bulgária és Románia, valamint kisebb részben Horvátország felől.

Tiltakozásul emiatt – több tagállam, köztük Magyarország neheztelése ellenére – a bécsi kormány vétót emelt Bulgária és Románia csatlakozása ellen a szabad határátlépést biztosító schengeni megállapodáshoz.

Címlapról ajánljuk

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×