Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.66
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Holttestet emelnek ki egy összeomlott épület romjai közül a délkelet-törökországi Diyarbakir nagyvárosban 2023. február 6-án, miután hajnalban több erős földrengés rázta meg Törökország délkeleti és Szíria északi részét. A tíz törökországi tartományt érintő földmozgásoknak legkevesebb 284 a halottjuk és 2323 a sérültjük, a katasztrófában legalább 1710 épület összeomlott. Eddig 78 utórengést regisztráltak, amelyek közül három haladta meg a 6-os erősséget, a legerősebb pedig 6,6-os erősségű volt.
Nyitókép: MTI/EPA/Deniz Tekin

Egeresi Zoltán Törökországból: "ilyen katasztrófa 30 évente egyszer fordul elő"

A földrengés által leginkább érintett területen vannak olyan létesítmények, ahová ilyenkor menekülni lehet, ott tudnak egymással találkozni a rokonok, barátok a hajnali földrengés után, a mobilokat azonban - a hatóság kéri - nem nagyon használhatják most. Most még embermentő csapatokra van a legnagyobb szükség.

Az utóbbi évtizedek legsúlyosabb földrengése volt Törökországban a hétfő hajnali.

Az érintett kelet-törökországi tartományokban élők a további földmozgásoktól tartva igyekeztek elmenekülni az épületek közeléből - mondta az InfoRádiónak az országban, Ankarában, tehát az epicentrumtól 500 kilométerre tartózkodó Egeresi Zoltán Törökország-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa.

"A közösségi médiát azonnal ellepték a történtek beszámolói, és az állami szervek is azonnal nyilatkoztak arról, hogy mi a helyzet. Ez volt az elmúlt időszak legnagyobb földrengése" - vázolta.

A szír határ közelében lévő megyéket érintette a katasztrófa, nagyjából 6-7 megyét komolyabban, a többiben viszont csak kisebb károk jelentkeztek; Egeresi Zoltán elmondása szerint a legnagyobb rengés helyszíne egy közepesen sűrűn lakott terület, amelynek tengerpartja is van, ahol viszont az epicentrum volt, az hegyvidékes terület, kevesen laknak ott.

"Gaziantep megye azonos nevű városa viszont az ország negyedik-ötödik legnagyobb városa, ott a rengés sokkal komolyabban érintette a lakosokat. Diyarbakir is Délkelet-Törökország egyik legnagyobb városa, ott is dőltek össze épületek" - tette hozzá.

Úgy vélekedett, a török hatóságok "hozzá vannak szokva", hogy gyakori a földrengés az országban, a keleti rész pedig még érzékenyebb ebből a szempontból.

"Nem olyan régen voltam Hatayban (ez egy Szíriával határos, tengerparti megye - a szerk.), amely szintén érintett volt a földrengésben. Ott is lehetett érezni a lökéseket. Rendszeresen vannak tehát földmozgások, viszont ekkora mértékű katasztrófa 30 évente egyszer fordul elő" - folytatta.

Mivel lehet segíteni ilyenkor?

  • Mentőalakulatokkal,
  • anyagiakkal,
  • materiális segítséggel.

"Jelenleg még a károk felmérése és az embermentés zajlik, de tekintve, hogy a török külügyminisztérium segítséget kért, minden odaküldött embermentő alakulat nagyon pozitívan fog hatni a mentési munkálatokra" - jelezte.

Több tucat utórengés volt (sőt, interjúnk készülte óta még egy erős, 7,6-os rengés is volt), e mentén a hatóságok azt kérték az emberektől, hogy "a kommunikációs csatornákat hagyják nyitva, a telefont pedig ne használják beszélgetésre, csak ha valami komoly megbeszélnivaló van; SMS-ben, rövid üzenetekben kommunikáljanak".

"Mivel ráadásul ez egy földrengésveszélyes zóna, az emberek egy része azonnal elhagyta a lakását hajnalban, ám részben hegyvidékes területről van szó, az országban hideg van, esik a hó. Vannak, akik az autóikban húzták meg magukat, de egyre többen vannak a szabad ég alatt is. Ők megpróbálhatnak eljutni azokba direkt ilyen céllal létrehozott helyekre (parkok, terek), ahol védve lehetnek és megtalálhatják őket a rokonaik, barátaik. Az összedőlt, összedőlő házakból pedig most még zajlik az emberek kimentése" - húzta alá Egeresi Zoltán Ankarából.

(A nyitóképen: Holttestet emelnek ki egy összeomlott épület romjai közül a délkelet-törökországi Diyarbakir nagyvárosban 2023. február 6-án. Eddig 78 utórengést regisztráltak, amelyek közül három haladta meg a 6-os erősséget, a legerősebb pedig 6,6-os erősségű volt.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×