Két brutális erejű rengés történt hétfőn Törökországban, és nem lehet megnyugodni – derül ki Harangi Szabolcs geológus szavaiból. Az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetének igazgatója az InfoRádióban elmondta, a kelet-anatóliai törészóna egy földrengés-veszélyeztetett terület, bár így is kevéssé, mint Törökország északi része, ahol pedig az észak-anatóliai törészóna húzódik.

"A kelet-anatóliai törészóna eddig kicsit nyugodt volt, altatta az éberséget. Bár meg kell jegyeznem, az 1800-as évek végén itt voltak 7-es magnitúdójú földrengések, csak azóta nem volt ehhez hasonló" – mutatott rá.

Felidézte, 2020-ban volt egy 6,8-as földrengés a "környéken", tehát lehet mondani, hogy ez a terület "kifejezetten földrengés-veszélyeztetett térség".

Hogy a 7,8-as erejű földrengés tudományos szempontból erősnek számít-e, azt bonyolult kérdésnek nevezte.

"Nemcsak a magnitúdó, tehát a nagyság az, ami számít, hanem az is, hogy milyen mélyen történik az elmozdulás, és hogy milyen területen.

A felszíni hatást az intenzitással szokták kifejezni, amelynek szintén van egy skálája, 12 fokozatú, ha jól tudom, a mostani földrengés a 9-es körüli értéken van.

Ez azt jelenti, hogy egy nagyon-nagyon komoly felszíni hatású földrengés."

Felidézve a 2020-as, 6,8-as erősségű földrengést elmondta, török szakemberek már akkor felvetették, hogy a térségben az építkezéshez alkalmazott vályog nem biztos, hogy a "legföldrengésbiztosabb".

"Gondoljunk bele, a török-szír határon vagyunk, a leginkább kitett térség, ahol rengeteg menekült van" – húzta alá Harangi Szabolcs.

Részletesen beszélt arról is, hogy mi történik a kőzetlemezekkel földrengéskor.

"Az Arab-kőzetlemez észak felé mozog, a Törökország területén lévő Anatóliai-kőzetlemez pedig nyugati irányba szökik ki.

Ez 10-11 milliméter évente átlagosan. A két kőzetlemez határán van egy olyan, sok-sok törésből álló törészóna, ahol ez a feszültség felszabadul, mégpedig úgy, hogy oldalirányba történik az elmozdulás, balra mozdul el a kőzettest. Ráadásul kell idő is, amíg halmozódik fel a feszültség, amikor pedig az elmozdulás megtörténik, akkor pattan ki a földrengés" - magyarázta.

A 7,8-as rengést követte egy 7,6-os utórengés, amit csak amiatt lehet utórengésnek nevezni, mert a mérési adat egy kisebb számot mutat, de arra a kérdésre, hogy még napokig jönnek-e ilyen rengések, Harangi Szabolcs azt mondta, hetekig, hónapokig jöhetnek még rengések a mostaniak mentén, sőt hosszú hónapokig is eltarthat a megnyugvás, addig könnyedén

lehetnek 5-6-os erejű rengések.

"Valószínűleg nem lesznek már akkora rengések, mint a hétfőiek, de ezt nem lehet állítani. Amit fontos hangsúlyozni, hogy az elmúlt évszázadban nem volt ilyen rengés, de ha messzebbre megyünk vissza, láthatjuk, hogy ez a földrész képes ilyen rengésekre. Ezt megállítani, megúszni nem lehet. Védekezés lehetséges:

• másfajta építkezés,
• az emberek felkészítése"

- tette világossá.

Előre jelezni pedig nem lehet a földrengéseket, mert nem tudni, mikor következik be a "feszültségfeloldás".