Infostart.hu
eur:
376.88
usd:
316.59
bux:
0
2026. február 10. kedd Elvira
Kínai kémballon. Forrás:Twitter/DanielFireCopter
Nyitókép: Forrás:Twitter/DanielFireCopter

A "műsor" része is lehet a kínai kémléggömb az amerikai égen – Lufi a lufi?

Az InfoRádiónak nyilatkozó szakértő szerint a most a híradásokba került eszköz már egy ideje a térségben van, Kanadában is látták már, azonban az amerikai külügyminiszter pekingi látogatása előtt jól "fel lehet turbózni az érzelmeket, indulatokat", ami után majd úgyis kézfogás következik.

Megfigyelő léggömböket a XVIII. század vége óta használnak különböző célokra, különböző technológiai kifinomultsággal. Az első időszakban ez még tényleg csak egy hőlégballon típusú eszköz volt, amivel embert küldtek fel, hogy szabad szemmel vizsgálódjon, mondjuk a tüzérségi állások felderítésére. Az egésznek az első világháború környékén volt a csúcsidőszaka, utána a repülés, illetve a technológiák egyre magasabb légköri rétegekbe való eljuttatása kiváltotta ezeket az eszközöket – tudtuk meg Csiki Varga Tamástól, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet tudományos főmunkatársától.

Alkalmazásának a lényege ma az lenne, hogy különböző vizuális, képi, jelfelderítő vagy több spektrumon is vizsgálódó tevékenységet végezzen, rengeteg szenzora segítségével.

Mint az Infostart is megírta, ilyen magasan repülő megfigyelő léggömböt észlelt az amerikai légtérben az Egyesült Államok légvédelme,

három busz méretű eszközről számoltak be a híradások, erre már igen sokféle szenzor felfér,

de a szakértő azt mondta, egy szatellites felderítéshez képest nem tud érdemben több, komolyabb, részletesebb információt szolgáltatni; több politikus is úgy gondolja, Kína küldhette az eszközt az Egyesült Államokba.

Csiki Varga Tamás szerint ha nem is elavult technika, de mindenképp költséghatékony eszköz egy ilyen ballon, használata pedig lehet indokolt, hisz a szatelliteket ki kell juttatni az űrbe, míg a ballon a sztratoszférában közlekedik, tömeges alkalmazásának viszont "nincsen legitimáló tényezője".

"Az infrastruktúra feltérképezésében igyekezhetnek ezt használni, a hidegháború alatt az amerikaiak és a Szovjetunió is alkalmazta ezt a technológiát, aztán nyilván a megfigyelő repülők és a szatellitek kiváltották" – nyomatékosította.

Szerinte nem véletlen, hogy a léggömbről épp most, az amerikai külügyminiszter kínai útja előtt jelentek meg híradások.

"Már követik egy ideje, Kanada fölött is látták már korábban, nem a semmiből került elő.

Politikai üzenetét vélem felfedezni, hogy épp Antony Blinken kínai látogatása előtt van szó egy kis nyomásgyakorlásról, az érzelmek, indulatok egy kis felturbózásáról.

És akkor ebből vissza lehet venni a találkozó után, amikor a felek kiállnak a feszültségek enyhítése mellett" – magyarázta Csiki Varga Tamás.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Zsigmond Gábor: az Attila-kiállítás a tudomány és az emlékezet párbeszéde

Zsigmond Gábor: az Attila-kiállítás a tudomány és az emlékezet párbeszéde

Két évet dolgoztak az Attila-kiállításon, ami a közelmúltban nyílt meg, és ahova 13 ország 64 múzeumából több mint 400 műtárgyat hoztak el – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központjának elnöke. Beszélt az állandó kiállítás megújításáról is, amit tavaly áprilisban kezdtek el és ami többszáz millió forintos beruházást igényel.

Videón a futurisztikus kínai „űranyahajó”

Fesztávja közel 700 méter, hossza pedig eléri a 240 métert, a gyomrában pedig 88 harci gépet tud szállítani. Ha hinni lehet a most bemutatott terveknek, ez lesz Kína Luanniao nevű, futurisztikus „űrrepülőgép-hordozója”, amely pilóta nélküli vadászgépeket indíthatna a Föld légkörének pereméről.
inforadio
ARÉNA
2026.02.10. kedd, 18:00
Charaf Hassan
a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem rektora
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×