Infostart.hu
eur:
360.08
usd:
309.4
bux:
0
2026. május 15. péntek Szonja, Zsófia
A Sándor-palota által közzétett képen Novák Katalin köztársasági elnök (b) és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök a római Chigi-palotában, ahol a magyar államfőt katonai tiszteletadással fogadták 2023. február 1-jén.
Nyitókép: MTI/Sándor-palota

Novák Katalin és Giorgia Meloni egyeztetett - uniós vita jöhet

Az illegális bevándorlás, a hagyományos családi értékek támogatása, az uniós források elosztása és a Nyugat-Balkán volt a témája Novák Katalin magyar köztársasági elnök és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök találkozójának szerdán Rómában.

A két szövetséges állam politikusa megbeszélésén négy témát érintett - közölte a Sándor-palota Kommunikációs Igazgatósága. Az első téma az illegális migráció volt, és mindkét politikus egyetértett abban, hogy ennek gátat kell szabni.

Az olasz miniszterelnök a stockholmi EU-csúcson tervez részletes vitát kezdeményezni a kérdésben, mert meglátása szerint a másodlagos migráció fontos téma, de az Európai Unióba (EU) érkező migrációt a határon kell megállítani. Olyan intézkedésekre van szükség, amely az illegálisan érkező bevándorlók tényleges belépését megakadályozza. A magyar elnök ismertette az évek óta változatlan magyar álláspontot: az illegális bevándorlás fenyegetés Európa számára, aminek gátat kell vetni. Térségünk demográfiai és munkaerőpiaci problémáit nem a bevándorlás ösztönzésével kell orvosolni.

A hagyományos családi értékek megerősítése abban is segít, hogy a fiatalok könnyebben tudjanak családot alapítani, gyermeket nevelni. Az erős családpolitika Olaszországban és Magyarországon is elemi érdek és szándék.

A harmadik kérdés a nyugat-balkáni bővítés volt. A két politikus egyetértett abban, hogy mielőbbi bővítésre van szükség, s ez nemcsak a hat csatlakozni kívánó ország érdeke, hanem az EU-é is.

A negyedik téma az uniós források kérdése volt. Az olasz miniszterelnök egy rugalmasabb, a korunk kihívásainak megfelelő felhasználást kezdeményez. A magyar köztársasági elnök is egyetértett azzal, hogy azokat a forrásokat, amelyek a tagállamoknak járnak, meg kell, hogy kapják, és olyan felhasználási szabályokat kell alkalmazni, melyek az adott nemzet és az európai unió érdekeit egyaránt szolgálják."

Címlapról ajánljuk
Szakértő az ideiglenesen hatályba lépett Mercosur-egyezményről: ha kell, közbe lehet avatkozni

Szakértő az ideiglenesen hatályba lépett Mercosur-egyezményről: ha kell, közbe lehet avatkozni

Ideiglenes hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-államok közötti szabadkereskedelmi egyezmény. Ezzel megnyílt az út a vámcsökkentett és vámmentes termékek előtt, valamint létrejött a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezete, több mint 700 millió fős piaccal. A lehetőségekről és a kockázatokról Szigethy-Ambrus Nikolettát, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány nemzetközi kapcsolatok elemzőjét kérdezte az InfoRádió.

Bauer Bence: rossz, rosszabb és még rosszabb forgatókönyvek között választhat a német kancellár pártja

Egy évvel ezelőtt alakult meg az új szövetségi német kormány Friedrich Merz kancellár vezetésével. A hármas koalíció jövőjét és az előrehozott választások eshetőségét elemezte az InfoRádió Aréna című műsorában az MCC Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója. Bauer Bence szerint tartományi szinten az AfD további térnyerése erősen destabilizálná a szövetségi kormányzatot.
inforadio
ARÉNA
2026.05.15. péntek, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Kormányalakítás: meglepetést ígért Magyar Péter a Karmelitából

Kormányalakítás: meglepetést ígért Magyar Péter a Karmelitából

A 21 Kutatóközpont májusi felmérése szerint a Tisza Párt támogatottsága 69 százalékra nőtt a választani tudó állampolgárok körében, miközben a Fidesz 23 százalékra esett vissza. A Magyar Péter vezette Tisza-kormány az első napokban gyors ütemben hozott átfogó döntéseket: megkezdik a minisztériumok átvilágítását, elrendelték a vagyonadóztatás előkészítését, felülvizsgálják a kiemelt beruházásokat, és hivatalossá tették Magyarország csatlakozási szándékát az Európai Ügyészséghez. A kabinet célkeresztbe vette a korábbi kormány milliárdos szerződéseit – köztük a 4iG-vel kötött 1 311 milliárdos megállapodást –, amelyeket nem kívánnak teljesíteni. Jelentős fordulatot jelent a külpolitikában, hogy bekérették az orosz nagykövetet a Kárpátalját ért dróntámadások miatt, valamint megszűnt a 2020 óta fennálló rendeleti kormányzást. Az új vezetés emellett szigorította az állami pénzügyi döntéshozatalt, és stratégiai üzemanyagkészleteket engedett a piacra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×