Infostart.hu
eur:
365.39
usd:
325.37
bux:
0
2026. október 7. szerda Amália
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője sajtótájékoztatót tart Melanie Joly kanadai külügyminiszterrel (a képen nem látható) Brüsszelben 2022. január 20-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Reuters pool/Johanna Geron

Európai Unió: nincs megállapodás a kilencedik szankciós csomagról

Az EU Külügyek Tanácsa eldöntötte, hogy további személyeket vesz fel az Oroszországgal szembeni megszorító intézkedések listájára, azonban még nincs megállapodás a teljes szankciócsomagról. Ezt Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő jelentette be.

Borrell a tagországok külügyminisztereinek brüsszeli tanácskozását követően sajtótájékoztatón közölte: a szakminiszterek elvben megegyeztek abban, hogy további mintegy kétszáz orosz személyt, csoportot és szervezetet vesznek fel a szankciós listára, még úgy is, hogy a kilencedik szankciócsomagot még nem hagyták jóvá véglegesen.

"Amit már jóváhagytunk, azok az egyéni szankciók. Körülbelül kétszáz személyre és szervezetre vonatkoznak majd" - fogalmazott. A jóváhagyott szankciós lista súlyosan fogja érinti az orosz védelmi szektort és a hadsereget - húzta alá.

A megszorító intézkedések az orosz kormány legfelsőbb vezetőit is érintik,

a parlament alsóházában, az Állami Dumában, a felsőházban, a Szövetségi Tanácsban és az igazságszolgáltatásban egyaránt. Mindazokat, akik felelősek az ukrán gabona elrablásáért, valamint az ukrán emberek és különösen a gyermekek Oroszországba történt deportálásáért - mondta.

Borrell a részletek ismertetése nélkül közölte:

még finomítani kell az Oroszországgal szemben bevezetendő kilencedik szankciós csomag egyes részeit,

valamint azok lehetséges hatásait. Emlékeztetett, hogy a csomag három további orosz bankot céloz meg, korlátozni fogja Oroszország hozzáférését a külföldi gyártású drónokhoz, exportkorlátozásokat vezet be a kettős felhasználású, azaz a polgári mellett a katonai célokra is használható termékekre, valamint az orosz energia- és bányászati szektort érinti.

Az uniós diplomácia vezetője reményét fejezte ki, hogy a megszorító intézkedések teljes csomagjáról még a hét vége előtt megállapodás születik.

Borrell végezetül közölte: a Külügyek Tanácsa az Európai Békekeret 2023-as pénzügyi forrásának kétmilliárd eurós emeléséről állapodott meg. A döntés egyértelmű politikai jelzést küld arról, hogy az EU elkötelezett az Ukrajnának és más partnereknek nyújtott katonai támogatás mellett - közölte.

Az Európai Békekeretet 2021 márciusában hozták létre azzal a céllal, hogy abból finanszírozzák a katonai és védelmi kérdésekkel kapcsolatos valamennyi közös kül- és biztonságpolitikai fellépést a konfliktusok megelőzése, a béke megőrzése, valamint a nemzetközi biztonság és stabilitás megerősítése céljából. Az Európai Békekeret lehetővé teszi az EU számára, hogy olyan intézkedéseket finanszírozzon, amelyeknek a célja a nem uniós országok, valamint a regionális és a nemzetközi szervezetek katonai és védelmi kérdésekkel kapcsolatos kapacitásainak megerősítése.

Címlapról ajánljuk
Nagyobb-e most az orosz fenyegetettség Magyarországon? Demkó Attila válaszol

Nagyobb-e most az orosz fenyegetettség Magyarországon? Demkó Attila válaszol

Magyarország eddig nem volt terepe az orosz hibrid hadviselésnek, a magyar külpolitika változásával, ebben is történhet változás – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének programvezetője.

Sportközgazdász a magyar olimpiai álomról: tízezer milliárd forint és rengeteg munka

Magyarország mellett hat ország jelezte rendezési szándékát a 2036-os nyári olimpiára és paralimpiára. A budapesti központú rendezés mellett India, Katar, a Dél-afrikai Köztársaság, a Koreai Köztársaság, Németország és Törökország érdeklődik a lehetőség iránt. A jelentkezés hivatalos határideje október vége. Az esélyekről és a tervezhető költségekről Szabados Gábor sportközgazdászt kérdezte az InfoRádió.
Megreccsent az ukránok harci kedve, Putyin célkeresztjébe került Európa - Híreink az ukrán frontról szerdán

Megreccsent az ukránok harci kedve, Putyin célkeresztjébe került Európa - Híreink az ukrán frontról szerdán

Csökkent az ukránok harci kedve: már csak a lakosság 62%-a hajlandó a végsőkig harcolni az oroszok ellen, ami persze még mindig a többség - derül ki egy friss kutatásból. A napokban több szakértő, vezető is figyelmeztetett arra, hogy Oroszország fokozni fogja a hibrid támadásokat Európa ellen, tegnap egy ukrán szakértő arról beszélt, hogy akár Narva városát is megszállhatják az oroszok. Hajnalban súlyos rakétacsapás érte Kijevet, Ukrajna fővárosát. A donyecki fronton a helyzet hetek óta szinte változatlan: Zaporizzsjában és Harkivben vettek át pár kisebb falut az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×