Infostart.hu
eur:
367.2
usd:
330.06
bux:
145636.72
2026. október 28. szerda Simon, Szimonetta
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője sajtótájékoztatót tart Melanie Joly kanadai külügyminiszterrel (a képen nem látható) Brüsszelben 2022. január 20-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Reuters pool/Johanna Geron

Európai Unió: nincs megállapodás a kilencedik szankciós csomagról

Az EU Külügyek Tanácsa eldöntötte, hogy további személyeket vesz fel az Oroszországgal szembeni megszorító intézkedések listájára, azonban még nincs megállapodás a teljes szankciócsomagról. Ezt Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő jelentette be.

Borrell a tagországok külügyminisztereinek brüsszeli tanácskozását követően sajtótájékoztatón közölte: a szakminiszterek elvben megegyeztek abban, hogy további mintegy kétszáz orosz személyt, csoportot és szervezetet vesznek fel a szankciós listára, még úgy is, hogy a kilencedik szankciócsomagot még nem hagyták jóvá véglegesen.

"Amit már jóváhagytunk, azok az egyéni szankciók. Körülbelül kétszáz személyre és szervezetre vonatkoznak majd" - fogalmazott. A jóváhagyott szankciós lista súlyosan fogja érinti az orosz védelmi szektort és a hadsereget - húzta alá.

A megszorító intézkedések az orosz kormány legfelsőbb vezetőit is érintik,

a parlament alsóházában, az Állami Dumában, a felsőházban, a Szövetségi Tanácsban és az igazságszolgáltatásban egyaránt. Mindazokat, akik felelősek az ukrán gabona elrablásáért, valamint az ukrán emberek és különösen a gyermekek Oroszországba történt deportálásáért - mondta.

Borrell a részletek ismertetése nélkül közölte:

még finomítani kell az Oroszországgal szemben bevezetendő kilencedik szankciós csomag egyes részeit,

valamint azok lehetséges hatásait. Emlékeztetett, hogy a csomag három további orosz bankot céloz meg, korlátozni fogja Oroszország hozzáférését a külföldi gyártású drónokhoz, exportkorlátozásokat vezet be a kettős felhasználású, azaz a polgári mellett a katonai célokra is használható termékekre, valamint az orosz energia- és bányászati szektort érinti.

Az uniós diplomácia vezetője reményét fejezte ki, hogy a megszorító intézkedések teljes csomagjáról még a hét vége előtt megállapodás születik.

Borrell végezetül közölte: a Külügyek Tanácsa az Európai Békekeret 2023-as pénzügyi forrásának kétmilliárd eurós emeléséről állapodott meg. A döntés egyértelmű politikai jelzést küld arról, hogy az EU elkötelezett az Ukrajnának és más partnereknek nyújtott katonai támogatás mellett - közölte.

Az Európai Békekeretet 2021 márciusában hozták létre azzal a céllal, hogy abból finanszírozzák a katonai és védelmi kérdésekkel kapcsolatos valamennyi közös kül- és biztonságpolitikai fellépést a konfliktusok megelőzése, a béke megőrzése, valamint a nemzetközi biztonság és stabilitás megerősítése céljából. Az Európai Békekeret lehetővé teszi az EU számára, hogy olyan intézkedéseket finanszírozzon, amelyeknek a célja a nem uniós országok, valamint a regionális és a nemzetközi szervezetek katonai és védelmi kérdésekkel kapcsolatos kapacitásainak megerősítése.

Címlapról ajánljuk
Csicsmann László: akár új választásokra is sor kerülhet Izraelben

Csicsmann László: akár új választásokra is sor kerülhet Izraelben

Parlamenti választások voltak kedden Izraelben. Egyelőre az előzetes eredmények (exit poll) ismertek, a szavazatok feldolgozottsága pedig 60 százalék körül jár, de ezek alapján patthelyzet körvonalazódik. A választásokról az InfoRádió Csicsmann László Közel-Kelet szakértőt, a Budapesti Corvinus Egyetem tanárát, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját kérdezte.

Németh Ferenc: két okból is megbüntették a vajdasági magyarok a VMSZ-t a szerbiai választáson

Hogyan változik a Délvidéken élő magyarság helyzete a szerbiai választások után? Az InfoRádió Aréna című műsorában többek között erről beszélgetett Exterde Tibor Németh Ferenc Nyugat-Balkán-szakértővel.
inforadio
ARÉNA
2026.10.28. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője
Árokszállási Zoltán az MBH Elemzési Centrum igazgatója
Szőnyeg szélére állítaná Ursula von der Leyent az Európai Ügyészség vezetője

Szőnyeg szélére állítaná Ursula von der Leyent az Európai Ügyészség vezetője

Laura Codruța Kövesi, az Európai Ügyészség (EPPO) pénteken távozó vezetője szerint az uniós intézményt lassan megölik, mert végzi a munkáját. A Politicónak adott interjújában a krónikus forráshiányt, a jogi keretek felülvizsgálatának késlekedését és a bonyolult bürokráciát nevezte meg fő problémaként. Úgy látja, hogy egyes politikusok a törvény felett állónak hiszik magukat. A lap értesülése szerint Ursula von der Leyen a Pfizergate-ügyben mindeddig nem tett személyesen vallomást, a Bizottság ugyanakkor azt állítja, hogy az elnök mindig együttműködő volt. Kövesi a legsúlyosabb megfélemlítési kísérletnek a görög kormány fellépését tartja, Magyarország tervezett csatlakozását pedig azért fogadja kétkedve, mert a Bizottság a szükséges költségvetésnek csak a felét javasolta.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×