Infostart.hu
eur:
353.68
usd:
309.16
bux:
142383.55
2026. július 7. kedd Apollónia
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője sajtótájékoztatót tart Melanie Joly kanadai külügyminiszterrel (a képen nem látható) Brüsszelben 2022. január 20-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Reuters pool/Johanna Geron

Európai Unió: nincs megállapodás a kilencedik szankciós csomagról

Az EU Külügyek Tanácsa eldöntötte, hogy további személyeket vesz fel az Oroszországgal szembeni megszorító intézkedések listájára, azonban még nincs megállapodás a teljes szankciócsomagról. Ezt Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő jelentette be.

Borrell a tagországok külügyminisztereinek brüsszeli tanácskozását követően sajtótájékoztatón közölte: a szakminiszterek elvben megegyeztek abban, hogy további mintegy kétszáz orosz személyt, csoportot és szervezetet vesznek fel a szankciós listára, még úgy is, hogy a kilencedik szankciócsomagot még nem hagyták jóvá véglegesen.

"Amit már jóváhagytunk, azok az egyéni szankciók. Körülbelül kétszáz személyre és szervezetre vonatkoznak majd" - fogalmazott. A jóváhagyott szankciós lista súlyosan fogja érinti az orosz védelmi szektort és a hadsereget - húzta alá.

A megszorító intézkedések az orosz kormány legfelsőbb vezetőit is érintik,

a parlament alsóházában, az Állami Dumában, a felsőházban, a Szövetségi Tanácsban és az igazságszolgáltatásban egyaránt. Mindazokat, akik felelősek az ukrán gabona elrablásáért, valamint az ukrán emberek és különösen a gyermekek Oroszországba történt deportálásáért - mondta.

Borrell a részletek ismertetése nélkül közölte:

még finomítani kell az Oroszországgal szemben bevezetendő kilencedik szankciós csomag egyes részeit,

valamint azok lehetséges hatásait. Emlékeztetett, hogy a csomag három további orosz bankot céloz meg, korlátozni fogja Oroszország hozzáférését a külföldi gyártású drónokhoz, exportkorlátozásokat vezet be a kettős felhasználású, azaz a polgári mellett a katonai célokra is használható termékekre, valamint az orosz energia- és bányászati szektort érinti.

Az uniós diplomácia vezetője reményét fejezte ki, hogy a megszorító intézkedések teljes csomagjáról még a hét vége előtt megállapodás születik.

Borrell végezetül közölte: a Külügyek Tanácsa az Európai Békekeret 2023-as pénzügyi forrásának kétmilliárd eurós emeléséről állapodott meg. A döntés egyértelmű politikai jelzést küld arról, hogy az EU elkötelezett az Ukrajnának és más partnereknek nyújtott katonai támogatás mellett - közölte.

Az Európai Békekeretet 2021 márciusában hozták létre azzal a céllal, hogy abból finanszírozzák a katonai és védelmi kérdésekkel kapcsolatos valamennyi közös kül- és biztonságpolitikai fellépést a konfliktusok megelőzése, a béke megőrzése, valamint a nemzetközi biztonság és stabilitás megerősítése céljából. Az Európai Békekeret lehetővé teszi az EU számára, hogy olyan intézkedéseket finanszírozzon, amelyeknek a célja a nem uniós országok, valamint a regionális és a nemzetközi szervezetek katonai és védelmi kérdésekkel kapcsolatos kapacitásainak megerősítése.

Címlapról ajánljuk
A nyomásgyakorlás híre különös árnyékot vet az amúgy nagyon sikeres világbajnokságra

A nyomásgyakorlás híre különös árnyékot vet az amúgy nagyon sikeres világbajnokságra

Komoly árnyékot vethet az amerikai labdarúgó-világbajnokságra, hogy egybehangzó médiaértesülések szerint Donald Trump elnök járt közben az Egyesült Államok egyik csatáráért, akinek végül eltörölte a FIFA az eltiltását. A döntés és annak háttere ellen sok szakember is tiltakozott. Szabados Gábor sportközgazdász a botrány mellett beszélt arról is, hogy anyagilag és sportszakmailag is sikeres az esemény.

Nemzeti egység, alkalmatlanság és Botswana – súlyos állítások az alaptörvény-módosítás kapcsán

Görög Márta igazságügyi miniszter szerint az alaptörvény tizenhetedik módosítása újabb fontos lépés a jogállamiság, az alkotmányos demokrácia helyreállítása érdekében. A Fidesz és a KDNP úgy látja, hogy nem demokratikus a javaslat.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×