Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.37
bux:
146956.88
2026. augusztus 3. hétfő Hermina
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője sajtótájékoztatót tart Melanie Joly kanadai külügyminiszterrel (a képen nem látható) Brüsszelben 2022. január 20-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Reuters pool/Johanna Geron

Európai Unió: nincs megállapodás a kilencedik szankciós csomagról

Az EU Külügyek Tanácsa eldöntötte, hogy további személyeket vesz fel az Oroszországgal szembeni megszorító intézkedések listájára, azonban még nincs megállapodás a teljes szankciócsomagról. Ezt Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő jelentette be.

Borrell a tagországok külügyminisztereinek brüsszeli tanácskozását követően sajtótájékoztatón közölte: a szakminiszterek elvben megegyeztek abban, hogy további mintegy kétszáz orosz személyt, csoportot és szervezetet vesznek fel a szankciós listára, még úgy is, hogy a kilencedik szankciócsomagot még nem hagyták jóvá véglegesen.

"Amit már jóváhagytunk, azok az egyéni szankciók. Körülbelül kétszáz személyre és szervezetre vonatkoznak majd" - fogalmazott. A jóváhagyott szankciós lista súlyosan fogja érinti az orosz védelmi szektort és a hadsereget - húzta alá.

A megszorító intézkedések az orosz kormány legfelsőbb vezetőit is érintik,

a parlament alsóházában, az Állami Dumában, a felsőházban, a Szövetségi Tanácsban és az igazságszolgáltatásban egyaránt. Mindazokat, akik felelősek az ukrán gabona elrablásáért, valamint az ukrán emberek és különösen a gyermekek Oroszországba történt deportálásáért - mondta.

Borrell a részletek ismertetése nélkül közölte:

még finomítani kell az Oroszországgal szemben bevezetendő kilencedik szankciós csomag egyes részeit,

valamint azok lehetséges hatásait. Emlékeztetett, hogy a csomag három további orosz bankot céloz meg, korlátozni fogja Oroszország hozzáférését a külföldi gyártású drónokhoz, exportkorlátozásokat vezet be a kettős felhasználású, azaz a polgári mellett a katonai célokra is használható termékekre, valamint az orosz energia- és bányászati szektort érinti.

Az uniós diplomácia vezetője reményét fejezte ki, hogy a megszorító intézkedések teljes csomagjáról még a hét vége előtt megállapodás születik.

Borrell végezetül közölte: a Külügyek Tanácsa az Európai Békekeret 2023-as pénzügyi forrásának kétmilliárd eurós emeléséről állapodott meg. A döntés egyértelmű politikai jelzést küld arról, hogy az EU elkötelezett az Ukrajnának és más partnereknek nyújtott katonai támogatás mellett - közölte.

Az Európai Békekeretet 2021 márciusában hozták létre azzal a céllal, hogy abból finanszírozzák a katonai és védelmi kérdésekkel kapcsolatos valamennyi közös kül- és biztonságpolitikai fellépést a konfliktusok megelőzése, a béke megőrzése, valamint a nemzetközi biztonság és stabilitás megerősítése céljából. Az Európai Békekeret lehetővé teszi az EU számára, hogy olyan intézkedéseket finanszírozzon, amelyeknek a célja a nem uniós országok, valamint a regionális és a nemzetközi szervezetek katonai és védelmi kérdésekkel kapcsolatos kapacitásainak megerősítése.

Címlapról ajánljuk
Energiakrízis: rendkívüli tájékoztatatót tart Magyar Péter és Forsthoffer Ágnes
cikkünk frissül

Energiakrízis: rendkívüli tájékoztatatót tart Magyar Péter és Forsthoffer Ágnes

Az energia- és vízbiztonságunk nincs veszélyben, de a következő 5 nap továbbra is kritikusnak ígérkezik, összefogásra és spórolásra van szükség. Köszönjük Magyarországnak az eddigi példátlan egységet – mondta Magyar Péter. A rendkívüli hőséghelyzet miatti egyeztetést hívott össze Forsthoffer Ágnes, a köztársasági elnöki jogköröket gyakorló házelnök a Sándor-palotába. A meghívást az ellenzéki pártok is elfogadták, a megbeszélés után kezdett tájékoztatót Forsthoffer Ágnes és Magyar Péter miniszterelnök.
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Pengeélen táncolva: nyári rekord közelében az energiarendszer a Paksi Atomerőmű nélkül

Pengeélen táncolva: nyári rekord közelében az energiarendszer a Paksi Atomerőmű nélkül

Negyven fok és egy erőmű, amelyről a magyar villamosenergia-rendszer évtizedek óta azt gondolta, hogy sosem áll le. A Paksi Atomerőmű – az áramrendszer legstabilabb pontja – már csak órákra lehet attól, hogy a rendkívül alacsony dunai vízállás miatt teljesen lekapcsolják. Ilyen még nem volt. Közben a magyar áramhálózatot életben tartó MAVIR ma estére 7282 megawattos rendszercsúcsot jelez, ami alig 200 megawattal, nagyjából 3 százalékkal marad el a június 29-én felállított 7488 megawattos nyári rekordtól. Csakhogy júniusban Paks még négyszer ennyi áramot termelt. A rendszer stabilitása most a hazai tartalékokon és az importon áll, valamint jórészt azon múlik, mennyit hajlandó visszafogni a fogyasztásából az ország a következő napokban. Szombat este óta pedig egy új kormányrendelet is hatályban van, amely azt keretezi, mi történik, ha a klímák visszafogása kevés lesz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×