Néhány hónappal az ukrajnai orosz háború kitörése után a semleges Svédország és Finnország tervezett NATO-csatlakozásának bejelentését követően Ausztriában is fellángolt a vita a semlegesség jövőjéről. Elsősorban tekintélyes katonai szakértők sürgették az osztrák biztonságpolitika felülvizsgálatát.

Karl Nehammer kancellárral az élen a politikai pártok ugyanakkor szinte teljes egyhangúsággal zárkóztak el a finn és a svéd példa követésétől, és a vita mostanra lezárult.

Egy felmérés szerint az osztrákok csaknem 90 százaléka vélekedett úgy, hogy a semlegesség Ausztria nemzeti identitásának része.

Általános ugyanakkor az a vélekedés, hogy ez összeegyeztethető a fegyvertelen békemissziókban való részvétellel, valamint azzal is, hogy Ausztria közvetítőként léphet fel nemzetközi konfliktusokban.

A közelmúltban újraválasztott Alexander Van der Bellen államfő azt hangsúlyozta, hogy a hagyományos semlegességet Ausztriának minden rendelkezésére álló eszközzel fenn kell tartania és meg kell védenie. Az elnök utalt arra, hogy az osztrák hadseregen nyomot hagyott a sok évig tartó szigorú takarékosság, üdvözölte ugyanakkor, hogy a parlament a közelmúltban nagyszabású haderőfejlesztési tervet hagyott jóvá. Ennek megfelelően

a következő négy évben a védelmi költségvetés összesen 5,3 milliárd euróval növekszik.

Nehammer kancellár ugyancsak arra utalt, hogy a semlegesség és a biztonság teljes mértékben összeegyeztethető.

Az Ukrajnában zajló háború bizonyítja mennyire fontos az, hogy egy ország képes legyen megvédeni önmagát – fogalmazott a kancellár. Nehammer szerint a függetlenséget azáltal is garantálni kell, hogy Ausztria függetlenebbé válik a fosszilis energiahordozóktól.

Az évfordulós ünnepen az osztrák politikai pártok, köztük az Osztrák Szociáldemokrata Párt és a radikális jobboldali Osztrák Néppárt kivétel nélkül állást foglaltak a semlegesség fenntartása mellett