Infostart.hu
eur:
381.44
usd:
327.13
bux:
0
2026. március 3. kedd Kornélia
Védőmaszkos járókelő a németországi Mannheimban 2020. október 30-án. A koronavírus-járvány miatt a baden-württembergi tartományi kormány szigorította a korlátozó intézkedéseket. A plakát a maszkviselés kötelező voltára hívja fel a figyelmet.
Nyitókép: MTI/EPA/Ronald Wittek

Kitört Berlinben a Covid-pánik: jöhet a kötelező maszkviselés

A híres müncheni sörfesztivál, az Oktoberfest után a bajor fővárosban ugrásszerűen megnőtt a Covid-fertőzések száma, de gyors ütemben terjed a járvány Németország más részeiben is. Az egészségügyi miniszter a tartományokat sürgős óvintézkedésekre szólította fel. Berlinben napirendre tűzték a kötelező maszkviselés elrendelését is.

A tömegközlekedési eszközök kivételével Németországban jelenleg nincs maszkviselési kötelezettség. Az erről szóló, a járványos megbetegedések, köztük a Covid-járvány megfékezése érdekében korábban elfogadott törvény ugyanakkor szabad kezet ad a tartományoknak ahhoz, hogy az intézkedéseken szigorítsanak, és zárt helyeken is előírják a maszk viselésének kötelességét.

Az önálló tartománynak számító Berlin a jelek szerint élen jár ebben. A főváros egészségügyi szenátora arra készül, hogy a maszkviselés jelentős szigorítását célzó javaslatot terjesszen a helyi szenátus elé. A zöld párti Ulrike Gote szerint a megbetegedések számának erőteljes növekedése miatt

az embereket kötelezni kell arra, hogy az üzletekben, illetve bevásárlóközpontokban, továbbá a múzeumokban, illetve az egyetemeken, valamint más középületekben az orrot és a szájat eltakaró maszkot viseljenek.

A Der Tagesspiegel című lap arról értesült, hogy a javaslat szerint az orvosi maszk elegendő lenne, a tömegközlekedési eszközökön ugyanakkor marad az FFP2 maszk viselésének kötelezettsége.

A berlini szenátor a maszkviselés általános szigorításának szükségességével kapcsolatban több célkitűzést említett. Legfontosabbnak nevezte az egészségügyi rendszer túlzott megterhelésének elkerülését, továbbá azt, hogy az iskolák, az óvodák, továbbá az egyéb ellátási intézmények működőképesek maradjanak. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy védjék az egészségügyi kockázatoknak különösen kitett emberek védelmét, valamint az úgynevezett hosszú Covid-esetek elkerülését.

Karl Lauterbach egészségügyi miniszter ugyanakkor a koronavírus-fertőzések számának növekedése miatt valamennyi tartományt a védekezés fokozására szólította fel. A szociáldemokrata miniszter emlékeztetett arra, hogy a fertőzések elleni védekezésről szóló törvény keretében a német tartományok az éppen aktuális fertőzöttségi adatoknak megfelelően szigorító intézkedéseket léptessenek életbe.

Lauterbach mindenekelőtt a zárt helyeken való maszkviselési kötelezettség életbe léptetését ajánlotta,

és a tartományokat felelősségteljes magatartásra szólította fel.

Még tovább ment a német orvosi kamara, hivatalos nevén a Marburger Bund. A legtekintélyesebb német orvosi szervezet arra szólított fel, hogy FFP2-es maszk viselése legyen kötelező zárt terekben is.

Az egyik legtekintélyesebb német epidemiológus, a brémai Hajo Zeeb úgy vélte, hogy néhány héten belül szükség lesz a kötelező maszkviselés elrendelésére. A járványügyi szakértő szerint elkerülhetetlen lesz a korábbi távolságtartási szabályok újbóli életbe léptetése is, különös tekintettel a nagyobb rendezvényekre, a színházakra és a mozikra.

A fertőzéses megbetegedésekkel foglalkozó Robert Koch Intézet adata szerint az elmúlt egy hétben csaknem 13 ezer új fertőzöttet regisztráltak. A halottak száma az elmúlt hét napban 176-tal növekedett.

Címlapról ajánljuk
Kis-Benedek József: az iráni háború két okból is súlyosan érintheti Európa biztonságát

Kis-Benedek József: az iráni háború két okból is súlyosan érintheti Európa biztonságát

Az Európai Unió közvetlenül is érintett lehet az Irán ellen kirobbant katonai akciók miatt, ha nagy számban indulnak el a menekültek Európa felé – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, aki arra is utalt: a terrorveszély is nőni fog, hiszen már ma is sok olyan vallásos síita él Európában, akinek nem tetszene egy iráni rendszerváltás, és sokkolta őket, hogy megölték a legfőbb vallási vezetőjüket.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×