eur:
393.87
usd:
365.14
bux:
65384.6
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna
Vilnius, Lithuania - February 16 2022: Flag of NATO, European Union and Ukraine waving together in the sky
Nyitókép: Michele Ursi/Getty Images

Oroszország: A NATO terjeszkedése miatt tört ki a háború

Megszólalt Oroszország azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna kérvényezte a gyorsított felvételét a NATO-ba.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte: "Nagy figyelemmel követjük ezt a döntést. Emlékszünk rá, hogy éppen Ukrajna NATO-orientáltsága és leendő NATO-tagságának megerősítése lett a különleges hadművelet egyik oka" - mondta.

Rámutatott: a NATO-tagállamok eltérő módon reagáltak az ukrán lépésre; egyes országok támogatják a gyorsított csatlakozás lehetőségét, mások nem.

A négy ukrajnai régió elcsatolásával kapcsolatban elmondta: a szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaság - ezek a területek Oroszországban is megtartják elnevezésüket - a 2014-es határaik között válnak orosz jogalannyá. Herszon és Zaporizzsja megye határaival kapcsolatban a szóvivő "konzultációt" ígért a területek lakosságával. Hozzátette, hogy a tervek között jelenleg nem szerepel egy újabb, a határokról szóló népszavazás.

Peszkov kitért Ramzan Kadirov csecsen vezetőnek arra a kijelentésére, amelyben hadiállapot bevezetését sürgette a határ menti orosz régiókban, valamint taktikai atomfegyverek bevetését Ukrajna ellen. Emlékeztetett arra, hogy az atomfegyverek bevetésének alapelveit az orosz nukleáris doktrína tartalmazza, "amelytől eltérő megfontolások nem lehetnek".

A szóvivő azt hangoztatta, hogy a regionális vezetőknek joguk van kifejteni álláspontjukat, és méltatta Kadirovnak és a csecsen harcosoknak az orosz fegyveres erőkben játszott szerepét. Ugyanakkor megjegyezte, hogy "nehéz időkben is tartózkodni kell az indulatoktól".

Vlagyimir Putyinnak az Északi Áramlat vezetékein történt robbantásokkal kapcsolatos nyilatkozatára kitérve - melyben az orosz elnök diverzióval vádolta az "angolszászokat", valamint azzal, hogy "gyakorlatilag hozzáláttak az összeurópai energetikai infrastruktúra megsemmisítéséhez" - Peszkov rámutatott:

a csövek megrongálódása nyomán az Egyesült Államok előtt lehetőség nyílt arra, hogy több cseppfolyósított földgázt adjon el.

Hozzátette, hogy vannak olyan országok, amelyek rendelkeznek katonai-technológiai képességekkel egy ilyen művelet végrehajtásához.

"És vannak olyan országok, amelyek egyáltalán nem érdekeltek ebben, köztük az európai államok és Oroszország" - mondta.

Kérdésre válaszolva lehetetlennek nevezte béketárgyalások folytatását Japánnal olyan körülmények között, amikor Tokió szankciókat vezet be Moszkva ellen, és katonai segítséget nyújt Ukrajnának.

Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×