eur:
404.65
usd:
374.52
bux:
76478.67
2024. november 8. péntek Zsombor
Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata által közreadott, videófelvételről készült kép az orosz ellenőrzés alatt álló zaporizzsjai atomerőmű egyik tárolójáról a délkelet-ukrajnai Enerhodarban 2022. augusztus 7-én. A támadás során egy kiégett fűtőcsövek tárolására szolgáló raktárt ért találat, valamint radioaktivitás mérésére szolgáló szenzorok sérültek meg. Az orosz és az ukrán erők egymást vádolják a zaporizzsjai atomerőmű lövetésével.
Nyitókép: MTI/EPA//Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata

Mekkora az esélye egy újabb Csernobilnak?

A Zaporizzsja környékét érő folyamatos bombatalálatok kapcsán felmerült a kérdés, lehet-e ebből nukleáris baleset. Szakértők szerint a legnagyobb veszélyt Európa legnagyobb atomerőművének bezárása jelenti.

A Csernobillal történő összehasonlításokat általában elutasítják a szakértők: ha tényleg megsérülne a reaktor, az leginkább a környéken élő ukránokat érintő problémát okoz majd. Az Európai Nukleáris Társaság elnöke, Leo Cizelj szerint a következmények nem söpörnek majd át Európa egy részén úgy, mint azt Csernobil esetén tapasztalhattuk.

"A legrosszabb esetben olyasmi történhet, amit Fukusima kapcsán láthattunk" – fogalmazott. Az a baleset súlyos, ugyanakkor lokalizált volt, és ez történhet Ukrajnában is, főként az erőmű dolgozóira, az annak környékén élőkre és a Dnyipro folyó partjai mellett lakó emberekre hathat – írja a CNN.

Kisebb meghibásodások már voltak

Az Energoatom, az ukrán állami atomenergetikai vállalat szerint a zaporizzsjai erőműben az elmúlt hetekben keletkezett tűz

  • megrongálta a száraz tároló létesítményt – ahol a kiégett nukleáris fűtőelemeket tárolják az erőműben –, valamint
  • a sugárzásmérő detektorokat.
  • Augusztus 5-én több robbanás történt az elektromos kapcsolótábla közelében, áramszünetet okozva,
  • az egyik reaktor pedig lekapcsolódott az elektromos hálózatról

– közölte az ENSZ Nemzetközi Atomenergia-ügynökségének (NAÜ) vezetője. Ez már nagyon aggasztó állapotot jelent.

Kijev azzal vádolja az oroszokat, hogy robbanóanyagot tárolnak az erőműben kihasználva azt, hogy tudják: az ukránok nem fogják lőni a komplexumot.

Az oroszok ugyanakkor azzal vádolják az ukránokat, hogy lövik a reaktort. Mindezek ellenére a tűzharc folytatódik.

"A lövések veszélyeztetik a helyszínen dolgozó operátorok biztonságát, a jelentések szerint egy munkást repeszek találtak el" – mondta Henry Preston, a londoni székhelyű Nukleáris Világszövetség kommunikációs vezetője a CNN-nek kiemelve az erőműben dolgozók professzionalizmusát.

A biztonsági rendszer nagyon jó

Jó hír lehet, hogy Zaporizzsja modern erőműként kifinomult biztonsági rendszerekkel van ellátva – ezek normál körülmények közt képesek kivédeni egy katasztrófát, de Preston szerint nem háborús környezetre tervezték azokat.

Cizelj elmondása szerint a reaktorokat

fémből és méteres vastagságú betonból álló falak védik,

ezeket véletlenszerű bombázás nem tudja károsítani, de az kérdéses, hogy mi történne akkor, ha szándékosan bombáznák Zaporizzsját.

Az atomerőművek számos kiegészítő biztonsági rendszert használnak a reaktorok hűtésének fenntartására, például dízelgenerátorokat és külső hálózati csatlakozásokat. Zaporizzsjában permetező tavat is használnak, egy olyan tározót, amelyben az erőmű belsejéből származó forró vizet hűtik. Ha ezek a rendszerek meghibásodnának, akkor az atomreaktor gyorsan felmelegedne, ami nukleáris olvadást idézne elő. Ez lehet a legrosszabb eset, de ez is csak kis területre koncentrálódó hatásokkal járna.

A fűtőberendezések hordoznak rizikót

James Acton, a Carnegie Endowment for International Peace Nukleáris Politikai Programjának társigazgatója szerint a fő veszélyt a hűtőberendezések meghibásodása hordozza.

"Háborúban lehetetlen megjavítani ezeket a berendezéseket vagy más intézkedéseket végrehajtani. A legrosszabb esetben az anyag megolvadhat, nagy mennyiségű radioaktivitást juttathat a környezetbe" – mondta.

A kiégett nukleáris fűtőelemek tárolására használt épületek elleni támadás szintén kockázatot jelent,

mivel radioaktív anyagot juttathat a környező területre.

A szakértők szerint azonban ez nem jutna messzire. Az Energoatom vezetője, Petro Kotin elmondta, hogy az egyik korábbi augusztusi csapás a feldolgozott fűtőelemek tárolására szolgáló terület közelében történt.

"Ez azért nagyon veszélyes, mert a rakéták a tárolótól 10-20 méterre csapódtak be, de ha a feldolgozott üzemanyagot tartalmazó konténereket találták volna el, az sugárbaleset lett volna. Ha egy konténert találnak el, az helyi baleset lesz az üzem területén és a közeli területen. Ha két-három konténerről van szó, akkor az érintett terület megnő" – mondta Kotin az ukrán televízióban.

Egész más volt a szovjet technika

Csernobillal azért sem érdemes összehasonlítani Zaporizzsját, mert az grafitmoderátoros forralóvizes atomreaktor volt különösebb védelmi rendszer nélkül, míg ezek nyomott vizes reaktorok, amelyek egy masszív acéltartályba vannak zárva, betonház mögött. Egy feltételezett nukleáris olvadás mértéke is jóval kisebb lenne, mint a csernobilié. Az 1986-os olvadás után a radioaktív szennyeződés

az északi félteke nagy részén szétszóródott,

a NAÜ szerint Fehéroroszországban, Oroszországban és Ukrajnában mintegy 150 ezer négyzetkilométernyi terület szennyeződött. Ez a szennyezés a helyszíntől 500 kilométerre északra is elterjedt.

Nem ettől félnek a környékbeliek a legjobban

Zaporizzsjánál ugyanakkor néhány tíz kilométert utazhatna legfeljebb a szennyező anyag, ezután már nem jelentene akkora veszélyt az egészségre. Acton szerint a háború sújtotta Dél-Ukrajnában élő emberek számára azonban nem a nukleáris katasztrófa jelenti a legközvetlenebb veszélyt.

"Ha összehasonlítjuk a többi kockázattal, amellyel szembesülnek, ez a kockázat nem túl nagy" – tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor az EPC-csúcs után: a világ gyorsabban fog megváltozni, mint gondoltuk

Orbán Viktor az EPC-csúcs után: a világ gyorsabban fog megváltozni, mint gondoltuk

A magyar miniszterelnök beszédével kezdődött és az Albániának mint következő helyszínnek történő átadással zárult az Európai Politikai Közösség (EPC) budapesti csúcstalálkozója. Ezután egy informális vacsorára kerül sor, amelyen természetesen tovább folytatódnak az egyeztetések, ahogy majd a pénteki uniós megbeszélésen is. Orbán Viktor reményei szerint az EU 27 országa péntek délutánra közelebb lesz egy mindenki számára elfogadható, Ukrajnával kapcsolatos megállapodáshoz.

Már formálódik az új Trump-adminisztráció – íme, a lehetséges nevek

Donald Trump megkezdte az elnöki adminisztráció összeállításának előkészítését - közölte a november 5-én elnökké választott republikánus politikus hatalomátvételért felelő szervezete csütörtökön.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.08. péntek, 18:00
Stumpf István
egyetemi tanár, korábbi alkotmánybíró és kancelláriaminiszter, az NKE John Lukács Intézet Amerika Kutatóintézetének emeritus kutatója
Jó napjuk van a tőzsdéknek, dőlnek a csúcsok, Amerika is pluszban zárt

Jó napjuk van a tőzsdéknek, dőlnek a csúcsok, Amerika is pluszban zárt

Az amerikai elnökválasztást követően valóságos Trump-ralit láthattunk az amerikai tőzsdéken, az irányadó amerikai indexek új történelmi csúcson zártak. Az ázsiai tőzsdéken vegyes volt ma reggel a kép, a kínai és a hongkongi tőzsde erősödött, megütötték viszont az ázsiai elektromos autógyártók részvényeit az amerikai elnökválasztás eredményeire reagálva. Az európai részvénypiacok tegnap nem tudtak végül pluszban zárni, de ma emelkedtek a német piac vezetésével, a német pénzügyminiszter menesztését követően. Ma újabb csúcsra mentek az irányadó amerikai indexek a nyitást követően, csúcsot döntött az OTP és a bitcoin is közel van hozzá. Az este sem lesz unalmas, a befektetők már a Fed kamatdöntésére várnak, az OTP és a Mol pedig hajnalban közzéteszi negyedéves eredményeit.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×