eur:
404.65
usd:
374.52
bux:
76478.67
2024. november 8. péntek Zsombor
A sugárveszélyre figyelmeztető jelet formázzák meg mécsesekből megemlékezők az atomkatasztrófa után a sugárszennyezett területen dolgozó likvidátorok, azaz a nukleáris baleset utáni mentesítő munkálatokban részt vett csernobili áldozatok emlékművénél a Kijevtől 190 kilométerre északra fekvő Szlavuticsban 2020. április 26-án hajnalban, a csernobili atomerőmű katasztrófájának 34. évfordulóján. A csernobili atomerőmű negyedik blokkjában 1986. április 26-án történt detonáció a világ eddigi legsúlyosabb nukleáris balesete volt.
Nyitókép: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Ez vár azokra, akik túlélnek egy potenciális atomháborút

A zaporizzsjai atomerőmű kapcsán felmerülő aggodalmak hatására egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy mi történhet egy nukleáris konfliktus esetén. Egy dolog a biztos: a kezdeti, óriási veszteségeket követően is maradandó hatásai lehetnek egy ilyen eseménynek.

A Euronews számol be arról a kutatásról, mely hat lehetséges kimenetelt mutat be: ezek közt a legrosszabb egy totális nukleáris háború Amerika és Oroszország közt, melynek eredménye akár ötmillió, az éhezésbe belehaló ember is lehet.

Egy kisebb horderejű, India és Pakisztán közt kibontakozó konfliktus is éhezéssel járhat ugyanakkor.

Drasztikusan lehűlhet a Föld

Nukleáris háborúban a városokra és ipari területekre célzott bombák tűzviharokat indítanának el. Ez

nagy mennyiségű kormot juttat a levegőbe,

ami hosszú távon hűtheti a Földet, drasztikus hatást gyakorolva a klímára, ezáltal az élelmiszertermelésre is. A különböző szcenáriók bekövetkezte esetén legalább egy, de akár tizenhat fokkal is csökkenhetne a Föld hőmérséklete.

A kutatók kiszámították azt is, hogy az egyes konfliktusok mekkora visszaesést okoznának élelmiszer-termelés terén. Az indiai-pakisztáni háború megvalósulása esetén is 7 százalékkal csökkennének a terméshozamok öt éven belül. A világ kilenc atomfegyverekkel rendelkező országa közül ez a kettő állam folyamatosan fejleszti arzenálját.

A termés 90 százalékát is elveszthetjük

Az amerikai-orosz atomháború két olyan ország konfliktusát jelentené, amelyek a világ atomfegyvereinek 90 százalékát birtokolják. A harcok kezdetét követő 3-4 éven belül 90 százalékkal csökkennének a terméshozamok, ha esetükben nem működik a diplomácia.

A kutatók számításaikba bevontak olyan lehetőségeket is, mint a takarmánynövények emberek által történő elfogyasztása, a háztartási élelmiszerhulladék csökkentése,

de ezek nem segítenek abban, hogy a világ nagyobb területein ne alakuljon ki éhínség egy ilyen konfliktus miatt. A terméscsökkenés a közepes és magas szélességi fokokon fekvő országokban lenne a legsúlyosabb - ide tartozik Oroszország és az USA is.

Be kell tiltani az atomfegyvereket

"Jövőbeni számításaink még részletesebbé tehetik a termésmodelleket. A sztratoszféra felmelegedése

több ultraibolya sugárzást eredményez a felszínen:

meg kell értenünk, hogy ez milyen hatással van az élelmiszer-ellátásra" - mondta Lili Hszia, a tanulmány vezető szerzője, a Rutgers Egyetem Környezet- és Biológiai Tudományok Iskolájának adjunktusa.

"Ha léteznek nukleáris fegyverek, akkor azokat be lehet vetni, és a világ már többször is közel került a nukleáris háborúhoz. Egy hosszú távú megoldás van: az atomfegyverek betiltása" - mondta Alan Robock, a tanulmány társszerzője, a Rutgers Egyetem Környezettudományi Tanszékének klímatudományi professzora. Kiemelte azt is: Az ENSZ-szerződést a nukleáris fegyverek betiltásáról aláírta 66 nemzet, de egy atomhatalom sem volt ezek közt.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor az EPC-csúcs után: a világ gyorsabban fog megváltozni, mint gondoltuk

Orbán Viktor az EPC-csúcs után: a világ gyorsabban fog megváltozni, mint gondoltuk

A magyar miniszterelnök beszédével kezdődött és az Albániának mint következő helyszínnek történő átadással zárult az Európai Politikai Közösség (EPC) budapesti csúcstalálkozója. Ezután egy informális vacsorára kerül sor, amelyen természetesen tovább folytatódnak az egyeztetések, ahogy majd a pénteki uniós megbeszélésen is. Orbán Viktor reményei szerint az EU 27 országa péntek délutánra közelebb lesz egy mindenki számára elfogadható, Ukrajnával kapcsolatos megállapodáshoz.

Már formálódik az új Trump-adminisztráció – íme, a lehetséges nevek

Donald Trump megkezdte az elnöki adminisztráció összeállításának előkészítését - közölte a november 5-én elnökké választott republikánus politikus hatalomátvételért felelő szervezete csütörtökön.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.08. péntek, 18:00
Stumpf István
egyetemi tanár, korábbi alkotmánybíró és kancelláriaminiszter, az NKE John Lukács Intézet Amerika Kutatóintézetének emeritus kutatója
Jó napjuk van a tőzsdéknek, dőlnek a csúcsok, Amerika is pluszban zárt

Jó napjuk van a tőzsdéknek, dőlnek a csúcsok, Amerika is pluszban zárt

Az amerikai elnökválasztást követően valóságos Trump-ralit láthattunk az amerikai tőzsdéken, az irányadó amerikai indexek új történelmi csúcson zártak. Az ázsiai tőzsdéken vegyes volt ma reggel a kép, a kínai és a hongkongi tőzsde erősödött, megütötték viszont az ázsiai elektromos autógyártók részvényeit az amerikai elnökválasztás eredményeire reagálva. Az európai részvénypiacok tegnap nem tudtak végül pluszban zárni, de ma emelkedtek a német piac vezetésével, a német pénzügyminiszter menesztését követően. Ma újabb csúcsra mentek az irányadó amerikai indexek a nyitást követően, csúcsot döntött az OTP és a bitcoin is közel van hozzá. Az este sem lesz unalmas, a befektetők már a Fed kamatdöntésére várnak, az OTP és a Mol pedig hajnalban közzéteszi negyedéves eredményeit.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×