eur:
410.87
usd:
392.14
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
A sugárveszélyre figyelmeztető jelet formázzák meg mécsesekből megemlékezők az atomkatasztrófa után a sugárszennyezett területen dolgozó likvidátorok, azaz a nukleáris baleset utáni mentesítő munkálatokban részt vett csernobili áldozatok emlékművénél a Kijevtől 190 kilométerre északra fekvő Szlavuticsban 2020. április 26-án hajnalban, a csernobili atomerőmű katasztrófájának 34. évfordulóján. A csernobili atomerőmű negyedik blokkjában 1986. április 26-án történt detonáció a világ eddigi legsúlyosabb nukleáris balesete volt.
Nyitókép: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Ez vár azokra, akik túlélnek egy potenciális atomháborút

A zaporizzsjai atomerőmű kapcsán felmerülő aggodalmak hatására egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy mi történhet egy nukleáris konfliktus esetén. Egy dolog a biztos: a kezdeti, óriási veszteségeket követően is maradandó hatásai lehetnek egy ilyen eseménynek.

A Euronews számol be arról a kutatásról, mely hat lehetséges kimenetelt mutat be: ezek közt a legrosszabb egy totális nukleáris háború Amerika és Oroszország közt, melynek eredménye akár ötmillió, az éhezésbe belehaló ember is lehet.

Egy kisebb horderejű, India és Pakisztán közt kibontakozó konfliktus is éhezéssel járhat ugyanakkor.

Drasztikusan lehűlhet a Föld

Nukleáris háborúban a városokra és ipari területekre célzott bombák tűzviharokat indítanának el. Ez

nagy mennyiségű kormot juttat a levegőbe,

ami hosszú távon hűtheti a Földet, drasztikus hatást gyakorolva a klímára, ezáltal az élelmiszertermelésre is. A különböző szcenáriók bekövetkezte esetén legalább egy, de akár tizenhat fokkal is csökkenhetne a Föld hőmérséklete.

A kutatók kiszámították azt is, hogy az egyes konfliktusok mekkora visszaesést okoznának élelmiszer-termelés terén. Az indiai-pakisztáni háború megvalósulása esetén is 7 százalékkal csökkennének a terméshozamok öt éven belül. A világ kilenc atomfegyverekkel rendelkező országa közül ez a kettő állam folyamatosan fejleszti arzenálját.

A termés 90 százalékát is elveszthetjük

Az amerikai-orosz atomháború két olyan ország konfliktusát jelentené, amelyek a világ atomfegyvereinek 90 százalékát birtokolják. A harcok kezdetét követő 3-4 éven belül 90 százalékkal csökkennének a terméshozamok, ha esetükben nem működik a diplomácia.

A kutatók számításaikba bevontak olyan lehetőségeket is, mint a takarmánynövények emberek által történő elfogyasztása, a háztartási élelmiszerhulladék csökkentése,

de ezek nem segítenek abban, hogy a világ nagyobb területein ne alakuljon ki éhínség egy ilyen konfliktus miatt. A terméscsökkenés a közepes és magas szélességi fokokon fekvő országokban lenne a legsúlyosabb - ide tartozik Oroszország és az USA is.

Be kell tiltani az atomfegyvereket

"Jövőbeni számításaink még részletesebbé tehetik a termésmodelleket. A sztratoszféra felmelegedése

több ultraibolya sugárzást eredményez a felszínen:

meg kell értenünk, hogy ez milyen hatással van az élelmiszer-ellátásra" - mondta Lili Hszia, a tanulmány vezető szerzője, a Rutgers Egyetem Környezet- és Biológiai Tudományok Iskolájának adjunktusa.

"Ha léteznek nukleáris fegyverek, akkor azokat be lehet vetni, és a világ már többször is közel került a nukleáris háborúhoz. Egy hosszú távú megoldás van: az atomfegyverek betiltása" - mondta Alan Robock, a tanulmány társszerzője, a Rutgers Egyetem Környezettudományi Tanszékének klímatudományi professzora. Kiemelte azt is: Az ENSZ-szerződést a nukleáris fegyverek betiltásáról aláírta 66 nemzet, de egy atomhatalom sem volt ezek közt.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×