Infostart.hu
eur:
386.07
usd:
331.43
bux:
0
2026. január 14. szerda Bódog
Nyitókép: pixabay

Hamarosan nem Kína lesz a világ legnépesebb országa

Az állami média kötelékébe tartozó Global Times szerint jelentősen lelassult a kínai népességnövekedés. De miért?

Több kínai tartományban évtizedek óta nem volt olyan alacsony a születésszám, mint 2021-ben: Hunanban például az elmúlt hatvan évben tavaly fordult elő először, hogy félmillió alatt legyen az egy év alatt születő gyerekek száma. Egyetlen olyan tartomány volt csak tavaly, amelyben több mint egymillió gyermek született, mégpedig Kuangtung.

Az ország régóta küzd az egyre csökkenő születésszámmal,

sok pár nem vállal gyermeket az azzal járó magas költségek, valamint a munkapiaci nyomás miatt

írja a Reuters.

Jang Vengcsunag, a kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottság népesedési és családügyi vezetője szerint a tendenciáknak köszönhetően 2025-ig bezárólag elkezd csökkenni az ország népessége. Ezen az sem tudott segíteni, hogy egy tavalyi módosítás értelmében a nők akár három gyermeket is vállalhatnak. Sokak szerint ez a változás túl későn jött, a munkahelyi biztonság és a nemek közötti egyenlőség nem elégséges ahhoz, hogy több gyermek szülessen.

Jelenleg India a világ második legnépesebb országa: 1 milliárd 425 millió ember lakja Kínát, míg Indiát 1 milliárd 417 millió. Az elemzők szerint 2040-2060 közt 1,5-1,6 milliárd fővel tetőzhet az ország népessége, így átvéve a Föld legnépesebb országa címet Kínától.

Címlapról ajánljuk
A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

Nyáron a hőség, télen a hó. A közös nevező a szélsőséges időjárás, amelynek következtében a nagy hagyományokkal rendelkező német vasút, a Deutsche Bahn a legnépszerűbből a legnépszerűtlenebb tömegközlekedési eszközzé vált. A politika és a szakmai szövetségek most magyarázatot követelnek.

Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

A modern harcászati eszközök korában is fontos szerepe van a honvédségi élő erőnek, amelyet nemcsak a harctéren, hanem vis maior helyzetekben is be lehet vetni – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Úgy véli, az orosz–ukrán háború menetétől és az Egyesült Államok politikai hozzáállásától is függ, hogy a jövőben hány ország dönt úgy a horvátokhoz hasonlóan, hogy be- vagy visszavezeti a sorkatonaságot.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×