Infostart.hu
eur:
352.24
usd:
307.28
bux:
137625.54
2026. június 22. hétfő Paulina
Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős tagja beszél a bővítési folyamat reformjáról szóló bizottsági előterjesztés bemutatásakor Brüsszelben 2020. február 5-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Ellentmondásos a magyar uniós biztos megítélése

Az Európai Parlament bírálta a bővítésért felelős Várhelyi Olivér munkáját. Ezzel szemben az Európai Bizottság szóvivője alaptalannak nevezte a parlament kifogásait.

Egy Bosznia-Hercegovina csatlakozási folyamatát értékelő állásfoglalásban bírálta az Európai Parlament a magyar biztost. A testület szerint Várhelyi Olivér részrehajló a Boszniai Szerb Köztársaság irányába. Az ügyről a hvg.hu számolt be.

A portál kérdésére ugyanakkor az Európai Bizottság szóvivője azt mondta, hogy

az EP véleménye nem valós tényeken alapul.

Ana Pisonero szerint ezt korábban többször is megerősítette a brüsszeli testület. Sőt, a bizottság már 2020 novemberében megállapította: Várhelyi Olivér határozottan felszólította a boszniai szerbek vezetőjét, Milorad Dodikot, hogy hagyjon fel az elszakadási kísérletekkel, mert ezzel kockáztatja Bosznia-Hercegovina uniós tagságát.

A hvg.hu megjegyzi, hogy

a magyar biztost Brüsszelben gyakran támadják,

mondván, Magyarország kitüntetett figyelmet szentel a boszniai szerbeknek, sőt anyagilag is támogatja a Milorad Dodik-féle vezetést.

Viszont nemrégiben az Európai Parlament külügyi bizottsága előtt Várhelyi Olivér nagyon rossz véleménnyel volt Bosznia-Hercegovina csatlakozási folyamatáról, és azt hangoztatta, hogy az unió nem engedhet a tagjelölti státuszhoz szükséges 14 feltételből.

Ezek teljesítését viszont veszélyezteti boszniai szerbek vezetője azzal, hogy saját önálló államot próbál létrehozni az általa ellenőrzött területeken. Bosznia-Hercegovina hat évvel ezelőtt adta be kérelmét, de még tagjelölti státuszt sem kapott.

Címlapról ajánljuk
Így profitálhatnak kisebb országok az AI-forradalomból

Így profitálhatnak kisebb országok az AI-forradalomból

A mesterséges intelligencia versenye nem csak a Szilícium-völgy és Peking története. Egyes kis országok aktívan keresik a piaci réseket, és néhányan meglepően jól céloznak. Íme, hat ország példája, amely megmutatja, hogyan lehet egy csekélyebb méretű államnak sikeres AI-stratégiája.

Horváth Péter: enyhül a létszámhiány, a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak

A Nemzeti Pedagógus Kar napokban újraválasztott elnöke szerint a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak, és ez érződik a létszámhiány enyhülésében is. Horváth Péter erről az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt, és kifejtette azt is, hogy az alapbérek 20 százalékát differenciált bérekre fordítanák.
inforadio
ARÉNA
2026.06.22. hétfő, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×