Infostart.hu
eur:
387.23
usd:
329.18
bux:
0
2025. december 29. hétfő Tamara, Tamás
Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős tagja beszél a bővítési folyamat reformjáról szóló bizottsági előterjesztés bemutatásakor Brüsszelben 2020. február 5-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Ellentmondásos a magyar uniós biztos megítélése

Az Európai Parlament bírálta a bővítésért felelős Várhelyi Olivér munkáját. Ezzel szemben az Európai Bizottság szóvivője alaptalannak nevezte a parlament kifogásait.

Egy Bosznia-Hercegovina csatlakozási folyamatát értékelő állásfoglalásban bírálta az Európai Parlament a magyar biztost. A testület szerint Várhelyi Olivér részrehajló a Boszniai Szerb Köztársaság irányába. Az ügyről a hvg.hu számolt be.

A portál kérdésére ugyanakkor az Európai Bizottság szóvivője azt mondta, hogy

az EP véleménye nem valós tényeken alapul.

Ana Pisonero szerint ezt korábban többször is megerősítette a brüsszeli testület. Sőt, a bizottság már 2020 novemberében megállapította: Várhelyi Olivér határozottan felszólította a boszniai szerbek vezetőjét, Milorad Dodikot, hogy hagyjon fel az elszakadási kísérletekkel, mert ezzel kockáztatja Bosznia-Hercegovina uniós tagságát.

A hvg.hu megjegyzi, hogy

a magyar biztost Brüsszelben gyakran támadják,

mondván, Magyarország kitüntetett figyelmet szentel a boszniai szerbeknek, sőt anyagilag is támogatja a Milorad Dodik-féle vezetést.

Viszont nemrégiben az Európai Parlament külügyi bizottsága előtt Várhelyi Olivér nagyon rossz véleménnyel volt Bosznia-Hercegovina csatlakozási folyamatáról, és azt hangoztatta, hogy az unió nem engedhet a tagjelölti státuszhoz szükséges 14 feltételből.

Ezek teljesítését viszont veszélyezteti boszniai szerbek vezetője azzal, hogy saját önálló államot próbál létrehozni az általa ellenőrzött területeken. Bosznia-Hercegovina hat évvel ezelőtt adta be kérelmét, de még tagjelölti státuszt sem kapott.

Címlapról ajánljuk
Keleti nyitás és az uniós függőség csökkentése – a magyar külpolitika irányai az elmúlt 15 évben

Keleti nyitás és az uniós függőség csökkentése – a magyar külpolitika irányai az elmúlt 15 évben

A magyar külgazdaság törekvései 2010 óta két fő csapásvonal mentén haladtak: egyrészt a korábbi, főként nyugat-európai és amerikai kapcsolatok stabil fenntartása és fejlesztése volt napirenden, másrészt olyan új partnerségek kialakítása a Közel-Keleten és Ázsiában, amelyek hozzájárulhatnak a magyar külkereskedelem diverzifikációjához – mondta az InfoRádióban Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője.

Donald Trump Kijevbe is kész elutazni a béke érdekében

Donald Trump szerint a kelet-ukrajnai Donbasz régió kérdésében „is sikerült közelebb kerülni az egyetértéshez”. Az amerikai elnök Volodimir Zelenszkijjel tárgyalt Floridában. Az ukrán elnök szerint a 20 pontra szűkített béketervezetről „90 százalékban sikerült megállapodni”. Egy végleges békemegállapodás Trump szerint „néhány héten belül” létrejöhet, de az sem zárható ki, hogy meghiúsul az egyezség.
Az év vége is tartogat még bőven izgalmakat a tőzsdéken

Az év vége is tartogat még bőven izgalmakat a tőzsdéken

Az ázsiai tőzsdéken ma reggel kisebb esés figyelhető meg, Európában pedig óvatos emelkedést láthatunk majd. A nemesfém piacra is nagyon érdemes figyelni az év utolsó napjaiban, ugyanis az ezüst és az arany árfolyama is új történelmi csúcsot döntött az éjjeli órákban, ezt követően azonban egy nagyobb, főként negatív irányú csapkodás vette kezdetét. Gazdasági események szempontjából nem várhatóak nagy izgalmak, a potenciális ukrajnai békével kapcsolatos hírek azonban hozhatnak mozgásokat a piacokra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×