Infostart.hu
eur:
387.17
usd:
328.73
bux:
111037.95
2025. december 29. hétfő Tamara, Tamás
Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős tagja beszél a bővítési folyamat reformjáról szóló bizottsági előterjesztés bemutatásakor Brüsszelben 2020. február 5-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Ellentmondásos a magyar uniós biztos megítélése

Az Európai Parlament bírálta a bővítésért felelős Várhelyi Olivér munkáját. Ezzel szemben az Európai Bizottság szóvivője alaptalannak nevezte a parlament kifogásait.

Egy Bosznia-Hercegovina csatlakozási folyamatát értékelő állásfoglalásban bírálta az Európai Parlament a magyar biztost. A testület szerint Várhelyi Olivér részrehajló a Boszniai Szerb Köztársaság irányába. Az ügyről a hvg.hu számolt be.

A portál kérdésére ugyanakkor az Európai Bizottság szóvivője azt mondta, hogy

az EP véleménye nem valós tényeken alapul.

Ana Pisonero szerint ezt korábban többször is megerősítette a brüsszeli testület. Sőt, a bizottság már 2020 novemberében megállapította: Várhelyi Olivér határozottan felszólította a boszniai szerbek vezetőjét, Milorad Dodikot, hogy hagyjon fel az elszakadási kísérletekkel, mert ezzel kockáztatja Bosznia-Hercegovina uniós tagságát.

A hvg.hu megjegyzi, hogy

a magyar biztost Brüsszelben gyakran támadják,

mondván, Magyarország kitüntetett figyelmet szentel a boszniai szerbeknek, sőt anyagilag is támogatja a Milorad Dodik-féle vezetést.

Viszont nemrégiben az Európai Parlament külügyi bizottsága előtt Várhelyi Olivér nagyon rossz véleménnyel volt Bosznia-Hercegovina csatlakozási folyamatáról, és azt hangoztatta, hogy az unió nem engedhet a tagjelölti státuszhoz szükséges 14 feltételből.

Ezek teljesítését viszont veszélyezteti boszniai szerbek vezetője azzal, hogy saját önálló államot próbál létrehozni az általa ellenőrzött területeken. Bosznia-Hercegovina hat évvel ezelőtt adta be kérelmét, de még tagjelölti státuszt sem kapott.

Címlapról ajánljuk
Keleti nyitás és az uniós függőség csökkentése – a magyar külpolitika irányai az elmúlt 15 évben

Keleti nyitás és az uniós függőség csökkentése – a magyar külpolitika irányai az elmúlt 15 évben

A magyar külgazdaság törekvései 2010 óta két fő csapásvonal mentén haladtak: egyrészt a korábbi, főként nyugat-európai és amerikai kapcsolatok stabil fenntartása és fejlesztése volt napirenden, másrészt olyan új partnerségek kialakítása a Közel-Keleten és Ázsiában, amelyek hozzájárulhatnak a magyar külkereskedelem diverzifikációjához – mondta az InfoRádióban Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője.

Donald Trump Kijevbe is kész elutazni a béke érdekében

Donald Trump szerint a kelet-ukrajnai Donbasz régió kérdésében „is sikerült közelebb kerülni az egyetértéshez”. Az amerikai elnök Volodimir Zelenszkijjel tárgyalt Floridában. Az ukrán elnök szerint a 20 pontra szűkített béketervezetről „90 százalékban sikerült megállapodni”. Egy végleges békemegállapodás Trump szerint „néhány héten belül” létrejöhet, de az sem zárható ki, hogy meghiúsul az egyezség.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×