Magyar Péter Tisza-elnök április 12-i győzelmi beszédében megismételte, hogy azoknak a közjogi méltóságoknak, akik a rendszer részei, tartóoszlopai, bábjai voltak, távozniuk kell a közéletből. Lemondásra szólította fel a köztársasági elnököt, a Kúria elnökét, az Országos Bírósági Hivatal elnökét, a legfőbb ügyészt, az Alkotmánybíróság elnökét, az Állami Számvevőszék elnökét, a Gazdasági Versenyhivatal elnökét és a Médiahatóság vezetőjét. Április 20-án a Tisza Párt frakcióülése után már határidőt is szabott erre, melyet május 31-ben állapított meg, ellenkező esetben a tiszás képviselők kétharmadukkal módosítják az Alkotmányt és leváltják őket.

Ezzel kapcsolatban az Index megnézte, Orbán Viktor most leköszönő miniszterelnök korábban hasonló helyzetben – kormányváltáskor, kétharmados felhatalmazással – milyen lépéseket tett.

Erős legitimációjuk tudatában mindketten különlegesnek minősítették a győzelmüket: Orbán Viktor 2010 áprilisában fülkeforradalomról, Magyar Péter 2026 áprilisában rendszerváltásról beszélt. A nyolc évi baloldali-liberális kormányzás (Medgyessy-, Gyurcsány és Bajnai-kormány) után hatalomra jutó második Orbán-kormány a kétharmados parlamenti többség birtokában nem mozdított el hivatalban lévő vezető közjogi tisztségviselőt. Az egyetlen kivétel Baka András volt, akit kormányra kerülésük után másfél évvel „szerveztek ki” a Legfelsőbb Bíróság éléről – írta a lap.

Sólyom László köztársasági elnök: kitöltötte ötéves mandátumát, utóda 2010 augusztusában Schmitt Pál lett.

Kovács Tamás legfőbb ügyész 2010 decemberében, 70 éves korának betöltésével távozott. Őt korábban a kormány kritizálta: 2009 márciusában, az MSZP tisztújító kongresszusán Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök kijelentette: „Az állam egyes intézményei, különösen a bíróságok és az ügyészségek bizonyos döntései azt az érzést keltik, hogy a döntéshozók egy része a Fidesz érdekei, kimondott vagy sugallt elvárásai szerint járnak el.” A vádat Kovács visszautasította. 2010-ben Polt Pétert választották meg legfőbb ügyésznek.

Kovács Árpád számvevőszéki elnök mandátuma 2009 decemberében járt le, de az Országgyűlés a politikai pártok közötti megegyezés hiánya miatt nem tudott időben új elnököt választani. Távozása után az intézményt ideiglenesen a főtitkár irányította, ugyanis a két alelnöki tisztség is évek óta betöltetlen volt. Az új Országgyűlés 2010. június 28-án Domokos Lászlót választotta meg ÁSZ-elnöknek.

Simor András a jegybank élén kitöltötte 2013. márciusáig szóló mandátumát, bár többször is felszólították távozásra. A legsúlyosabb érv a bankár ciprusi offshore cége volt, amely miatt a Fidesz „offshore-lovagnak” bélyegezte, és kijelentette, hogy méltatlanná vált a jegybank vezetésére. Simorra és más állami vezetőkre fizetéskorlátozást szabtak ki (az ő juttatását havi bruttó 8,3 millió forintról kétmillió forintra csökkentették).

Alkotmánybíróság: itt személyi átalakításokat hajtott végre az új Fidesz-kormány. A posztján maradt az elnök, a két, 2010 júliusban megüresedett helyre Bihari Mihályt és Stumpf Istvánt választotta meg a kétharmados Fidesz-kormány. Egy évre rá a testület létszámát 11-ről 15 főre növelték, ami részben visszanyúlás volt az 1989-es törvényhez (ám az akkori szabályozás szerint három egymás utáni parlamentnek kellett volna megszavaznia az 5-5-5 bírót). 2011. szeptember 1-jei hatállyal megválasztották a kormány által támogatott öt új alkotmánybírót: Balsai Istvánt, Dienes-Oehm Egont, Pokol Bélát, Szalay Pétert és Szívós Máriát.

A második Orbán-kormány eltávolította viszont mandátumának lejárta előtt a pozíciójából Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság elnökét 2012. január 1-jével, a főbíró ugyanis nyíltan tiltakozott a bírák korai nyugdíjazása és a bírósági rendszer átalakítása ellen. Úgy tudták leváltani, hogy új feltételt támasztottak a Kúria elnökével szemben: azt, hogy ötéves bírói szolgálati jogviszonnyal kell rendelkeznie, de ebbe nem számított bele a nemzetközi bíróságon eltöltött idő. (És hogy kivédjék az esetleges alkotmánybírósági vétót, az elmozdításáról szóló szabályt az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló törvénybe írták be.)

Korábbi munkahelye, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (ahol 17 évet dolgozott) évekkel később helyt adott Baka indítványának, és megállapította, hogy a főbírói tisztségről leváltása sértette a tisztességes eljáráshoz és a szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. A nemzetközi bíróság döntése szerint a magyar államnak 100 ezer eurót, és annak kamatait kellett végül megfizetnie.