Infostart.hu
eur:
388.27
usd:
334.81
bux:
120838.88
2026. március 4. szerda Kázmér
A bővítési és szomszédságpolitikai uniós biztosnak jelölt Várhelyi Olivér az Európai Parlament (EP) külügyi szakbizottságának meghallgatásán Brüsszelben 2019. november 14-én.
Nyitókép: MTI/AP/Francisco Seco

Várhelyi Olivér bővítési biztos: Bosznia egyre távolabb van az európai integrációtól

Mivel a nyugat-balkáni országnak a szerb partner kivonulása óta nincs kormánya, nincs kivel együttműködnie az Európai Unió szerveinek. Van azért terület, amelyen gyümölcsöket ígér a kapcsolat, ez pedig a migrációs nyomás enyhítése.

A jelenlegi bosnyák vezetéssel nem lehet tárgyalni Bosznia-Hercegovina európai integrációjáról - mondta az InfoRádiónak adott exkluzív interjújában az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa. Várhelyi Olivér ugyanakkor nem támogatja a szankciós politika alkalmazását.

"Egy átfogó beszélgetés volt a külügyminiszterek tanácsának ülésén hétfőn, ahol a helyzetet közösen értékeltük, és megállapítottuk, hogy két alapvető probléma van, amely az ország destabilizálódásához vezethet. Mindkét nagy problémára megoldást kell találni, de a horvát, a bosnyák és a szerb helyi közösségek aktív és pozitív közreműködése nélkül a nemzetközi közösség ezt nem fogja tudni elérni. A legfontosabb, hogy térjenek vissza a szerbek az intézményekbe, hiszen működő kormány, parlament nélkül egyetlen ország sem működhet. A felszólításoknak egyelőre semmi foganatja, ezért a gazdasági és fejlesztési terv végrehajtásával nem tudunk előrehaladni, nincs kormány, nincs kivel együttműködni. Közben arra is figyelnünk kell, hogy

a belpolitikai csatározásoknak ne legyenek gazdasági áldozatai a boszniai polgárok"

- ecsetelte Várhelyi Olivér.

Kijelentette, az integráció útján Bosznia nemhogy nem halad előre, de visszafelé lépked.

A politikus ezen kívül beszélt az Európai Unió keddi migrációs konferenciájáról is.

"Ez a formátum a közép-európai és a nyugat-balkáni országok belügyi együttműködéséről szól. Annak a folyamatnak érünk most már a talán eredményeket is felmutató szakaszába, amely még 2020 júliusában indult el a jelenlegi osztrák kancellár, korábbi belügyminiszter kezdeményezésére a nyugat-balkáni államok megsegítésére a migrációs kérdésben."

A konkrét segítségről szólva elmondta: ez jelent élő, erős támogatást, pénzügyi segítséget, felszerelést és fejlesztést is.

"Az az újdonság hozhat eredményeket, hogy

a Nyugat-Balkánon megjelenő illegális migránsoknak a származási országba való visszajuttását segítjük.

Ennek a végrehajtása kezdődött most meg, decemberben az első akcióval közel 300 főt szállítottunk vissza uniós támogatással Boszniából."

A program iránt az unió politikailag és pénzügyileg is elkötelezett, ezért az eredetileg erre a célra fordított forrást egy döntéssel 60 százalékkal meg is emelték, 355 millió eurót oszthatnak szét a hat nyugat-balkáni országot érintő projektre. Várhelyi Olivér szerint az első számú kihívást Bosznia-Hercegovina jelenti, de ott már látszanak is a támogatott kitoloncolások eredményei.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az iráni háború miatt új döntésekre kényszerültek a tőzsdei befektetők

Az iráni háború miatt új döntésekre kényszerültek a tőzsdei befektetők

Az iráni konfliktus megrázta a világ tőzsdéit: az olajipar kivételével szinte minden tőkepiaci termékből menekül a tőke – mondta az InfoRádióban a Portfolio tőzsderovatának vezetője, Nagy Viktor.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Életjeleket mutatnak a tőzsdék, levegővételhez jutott a piac

Életjeleket mutatnak a tőzsdék, levegővételhez jutott a piac

Eladási hullám söpört végig a tőzsdéken az elmúlt napokban, miután a közel-keleti háború már 5. napja tart, és ugyan eleinte csak az USA és Izrael mért csapást Iránra, a konfliktus már vagy egy tucat országra kiterjed. A befektetők részben az olajárak elszállása, és az ezek által generált inflációs- és növekedési kockázatok miatt aggódnak, miután Irán lezártnak nyilvánította a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú Hormuzi-szorosot. Közben a tőzsdék folyamatosan esnek, tegnap lefordultak az hét elején még relatíve jól teljesítő amerikai tőzsdék, majd Ázsiában is folytatódott a lejtmenet, különösen dél-koreai piac kapott nagy ütést, több mint 10 százalékosat, ami miatt fel is kellett függeszteni a kereskedést. Európa ehhez képest már jobban néz ki, kis emelkedést mutatnak a vezető indexek, ami az elmúlt napokban látott masszív eséshez képest érdemi hangulatjavulást jelent.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×