A központi alrendszeren belül a központi költségvetés 3242,6 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 12,5 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 190,3 milliárd forintos hiányt mutattak.

A központi alrendszer március végi 10 543,2 milliárd forint összegű bevételei az előző év azonos időszakához képest 1345,4 milliárd forinttal, 14,6 százalékkal nőttek, a kiadások 13 963,6 milliárd forintot tettek ki és 2211,7 milliárd forinttal, 18,8 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakát.

Magasabban teljesültek az egy évvel korábbihoz képest a költségvetési szervek kiadásai, a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai, a lakástámogatások és az állami beruházási fejezet kiadásai.

A költségvetési szervek kiadásai mérlegsoron 2026 első három hónapjában 2783,0 milliárd forint kiadás teljesült, mely 30,4 százalékkal magasabb az előző év azonos időszakának kiadásaihoz képest. Ebből 1941,0 milliárd forint a személyi juttatásokra és munkaadókat terhelő járulékokra kifizetett összeg, beleértve a fegyveres és a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek részére kifizetett szolgálati juttatás, fegyverpénz összegét is.

A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai mérlegsoron 2026 első három hónapjában 2709,9 milliárd forint kiadás teljesült, több mint kétszerese (218 százaléka) az előző év azonos időszakában elszámolt 1244,1 milliárd forintnak. A jelentésben a legnagyobb megnevezett tétel 294,9 milliárd forinttal a „normatív finanszírozás (köznevelési célú humánszolgáltatás és működési támogatás, hit- és erkölcstanoktatás és tankönyvtámogatás, illetve szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti és fogyatékos személyek esélyegyenlőségét elősegítő célelőirányzatok)”, illetve a nem állami felsőoktatási intézmények támogatása243,0 milliárd forinttal.

A lakástámogatásokra fordított kiadások összege március végéig 148,2 milliárd forint volt, ami az előző év azonos időszakához viszonyítva 111,8 milliárd forinttal több az otthontámogatásokhoz kapcsolódó kifizetések miatt – derül ki az NGM jelentéséből.

Az állami beruházási fejezet kiadásairól a részletes tájékoztató annyit közölt, hogy azokat alapvetően az egyes projektek előrehaladása határozza meg. 2026 első három hónapjában összesen 115,4 milliárd forint kiadás teljesült, amely magasabb a 2025 azonos időszakában kifizetett 43,8 milliárdnál. A kifizetések nagy része az állami közútfejlesztési beruházásokhoz (79,6 milliárd forint) és az uniós kiadásokhoz (25,1 milliárd forint) kapcsolódtak – írta az NGM.

Meghaladták a tavalyi összeget a nyugellátásokra és gyógyító-megelőző ellátásokra fordított kiadások is. Március végéig – a 13. és részbeni 14. havi nyugdíjjal és ellátással együtt – nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra összesen 2506,1 milliárd forint, míg gyógyító-megelőző ellátásokra 798,3 milliárd forint kifizetése történt meg. Ezzel szemben a Nyugdíjbiztosítási alap teljes bevétele 2192,6 milliárd, az Egészségbiztosítási alapé 1263,7 milliárd forint volt.

A központi alrendszer adó- és járulékbevételei az előző év azonos időszakához viszonyítva 8,1 százalékkal meghaladták a tavalyi első negyedévit. Az általános forgalmi adóból 1988,2 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbi bevételt 3,9 százalékkal, 75,1 milliárd forinttal haladja meg. A személyi jövedelemadó bevétel 2026 első három hónapjában 1297,5 milliárd forint volt, 7,9 százalékkal, 95,3 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbinál. A jövedéki adóból származó bevétel 365,8 milliárd forintot tett ki, 20,4 milliárd forinttal, 5,4 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.

Az uniós programok kiadásai mérlegsoron március végéig 613,7 milliárd forint összegű kifizetés történt, a 2761,2 milliárd forint törvényi előirányzat 22,2 százaléka. Az uniós programok bevételei március végéig 377,7 milliárd forintot tettek ki, ez a törvényi előirányzat 19,9 százalékát teszi ki.

A bevételek és kiadások egyenlegeként 669,5 milliárd forint összegű nettó kamatkiadás március végéig 786,1 milliárd forinttal lett kevesebb az előző évinél, amit az eltérő hozamokkal és finanszírozási szerkezettel magyaráz az NGM.

A központi költségvetés adóssága 2026. március végéig 3977,6 milliárd forinttal növekedett ebben az évben. A nettó forintkibocsátás 2266,3 milliárd forinttal növelte az adósságot és segítette a költségvetési hiány egy részének finanszírozását. A 1683,4 milliárd forint összegű nettó devizakibocsátás a hiány finanszírozásához és a devizabetétállomány növekedéséhez járult hozzá. A forint árfolyamának az elmúlt év végéhez képest bekövetkezett gyengülése az adósság devizában fennálló részének forintban számított nyilvántartási értékét 13,5 milliárd forinttal növelte - derül ki az NGM részltes tájékoztatójából.