eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Strasbourg, 2013. március 13.2013. március 13-i kép az Emberi Jogok Európai Bíróságának strasbourgi épületéről. A bíróság 2013. április 30-i nem jogerős ítélete szerint Julija Timosenko volt ukrán miniszterelnököt jogellenesen tartották foga az ukrán hatóságok azután, hogy előzetes letartóztatásba helyezték. (MTI/EPA/Patrick Seeger) *** Local Caption *** 50749492
Nyitókép: MTI/EPA/Patrick Seeger

Strasbourg jogsértőnek találta a külföldi ügynökökről szóló orosz törvényt

Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint a civil szervezeteket, újságírókat és aktivistákat külföldi ügynöknek bélyegző orosz jogszabály szembe megy az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt követelményekkel, sérti a gyülekezési és egyesülési szabadságot, a bíróság ezért kártérítés megfizetésére kötelezte Oroszországot.

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács felügyelete alatt működő emberi jogi bíróság közölte: 73, az emberi jogokkal, a környezet és a kulturális örökség védelmével, az oktatással, a szociális biztonsággal és a migrációval foglalkozó orosz civil szervezet támadta meg a külföldi ügynökökről szóló 2012-es oroszországi törvényt.

Az emberi jogi bíróság kedden kihirdetett ítéletében megállapította, hogy az orosz jogszabály alkalmazása az Emberi Jogok Európai Egyezményének a szólásszabadság védelméről szóló 10. cikkének, valamint a gyülekezési és egyesülési szabadságot biztosító 11. cikkének egyértelmű megsértését jelenti.

A törvény bevezetése után számos civil szervezetet vettek nyilvántartásba külföldi ügynökként, ami rendkívüli ellenőrzési és jelentési kötelezettségeket írt elő számukra, illetve megbélyegezte az érintett szervezeteket. A követelmények nem teljesítése pedig súlyos bírságot von maga után – írták. Sok szervezetet feloszlattak, vagy feloszlatásra kényszerítettek – emlékeztett a bíróság. A bírák szerint továbbá az, hogy a jogszabály alapján a külföldi ügynökként megnevezett csoportok politikai tevékenységet folytatnak, bizonytalanságot szült azon civil szervezetek körében, amelyek például az emberi jogok védelmével, környezetvédelemmel vagy jótékonysággal összefüggő tevékenységet folytattak vagy folytatnak.

Az érintett civil szervezetekkel szemben a külföldi ügynökökről szóló törvény alapján hozott intézkedések „nem voltak szükségesek egy demokratikus társadalomban” – tette hozzá az emberi jogi bíróság.

Oroszország először 2012-ben fogadott el olyan jogszabályt, mely az orosz civil szervezetek számára azt írja elő, hogy külföldi ügynöki feladatokat ellátó szervezetként jelentkezzenek be a föderáció igazságügyi minisztériumánál abban az esetben, ha külföldi finanszírozásban részesülnek, és politikai tevékenységnek nevezett tevékenységeket folytatnak. A jogszabály azóta nonprofit és médiaszervezetekre, valamint újságírókra és aktivistákra is vonatkozik.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×