Infostart.hu
eur:
363.7
usd:
308.43
bux:
136905.03
2026. április 17. péntek Rudolf
Olaf Scholz német kancellár felszólal az 51. Világgazdasági Fórumon Davosban 2022. május 26-án, az esemény zárónapján.
Nyitókép: MTI/EPA/Keystone/Laurent Gillieron

Olaf Scholz Davosban: az orosz háború brutalitása összekovácsolta az ukrán nemzetet

Oroszország nem fogja megnyerni a háborút Ukrajnában, és a békefeltételeket nem diktálhatja majd Vlagyimir Putyin orosz elnök – jelentette ki a német kancellár a davosi Világgazdasági Fórumon.

A négynapos svájci fórum utolsó napján elmondott beszédében Scholz úgy vélekedett: Putyin már elszalasztotta, hogy elérje a több mint három hónapja indított háború elején kitűzött stratégiai céljait. Úgy vélte, "Ukrajna teljes lerohanása ma még távolabbinak tűnik, mint az offenzíva kezdetén", és ennek az a magyarázata, hogy az ukrán erők kellő hatékonysággal tudtak ellenállni, illetve Kijev nyugati szövetségesei példa nélküli büntetőintézkedésekkel sújtották Oroszországot, és támogatták Ukrajnát katonailag is.

"Semmi olyat nem teszünk, ami a NATO-t belesodorhatja a háborúba, mert az azt jelentené, hogy atomhatalmak kerülnének közvetlen összeütközésbe egymással" - mondta a német kancellár, hozzátéve, hogy meg akarják értetni Putyinnal, hogy nem diktálhatja majd a feltételeket.

"Putyin csak akkor fog komolyan tárgyalni a békéről, amikor felismeri, hogy nem képes megtörni Ukrajna védelmét.

(Moszkva) nem fogja diktálni a béke feltételeit. Ukrajna ezt nem fogja elfogadni, és mi sem" - mondta a német kancellár.

Olaf Scholz kiemelte, hogy "az orosz háború brutalitása" minden korábbinál jobban összekovácsolta az ukrán nemzetet, és két országot is közelebb hozott a NATO-hoz. "Svédország és Finnország közeli barátként és partnerként kíván csatlakozni a szövetséghez, nagyon szívesen fogadjuk őket" - fogalmazott a kancellár.

Scholz szerint Putyin ahhoz a világrendhez akar visszatérni, amelyben a legerősebb határozza meg, mi a helyes, amelyben nem létezik szabadság, szuverenitás és önrendelkezés. A német kancellár Putyin háborús politikáját imperializmusként írta le, amellyel az orosz elnök "olyan időkbe akarja a világot visszataszítani, amikor a háború a politika bevett eszköze volt".

"Ha valaki a nacionalizmus, az imperializmus és a háború múltbeli korszakába akar minket visszavinni, azt mi elutasítjuk. Mi a jövőt képviseljük" - mondta.

A Világgazdasági Fórumon a német kancellár nagyobb globális együttműködést szorgalmazott az olyan életveszélyes fenyegetések leküzdésére, mint az éghajlatváltozás, az éhezés és a fosszilis energiaforrásoktól való függés.

Az évente megrendezett davosi tanácskozást Scholz beszéde zárta le. A Világgazdasági Fórumot a koronavírus-világjárvány miatt kétszer is elhalasztották, idén pedig az ukrajnai háború nyomta rá erőteljesen a bélyegét a világgazdaság befolyásos vezetőinek megbeszéléseire. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter törvényhozókkal, helyi tisztségviselőkkel és üzletemberekkel együtt igyekezett kihasználni a fórum adta rivaldafényt, és személyesen vagy virtuális úton még további támogatást elnyerni Ukrajna Oroszország elleni küzdelméhez.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: Iránban sérül az Egyesült Államok nagyhatalmi imázsa, de ezzel nem szokott foglalkozni

Szakértő: Iránban sérül az Egyesült Államok nagyhatalmi imázsa, de ezzel nem szokott foglalkozni

Nem az Egyesült Államok terve szerint alakul az iráni konfliktus, ám ez nem feltétlenül jelenti, hogy kudarc lesz Washingtonnak – mondta az InfoRádió GeoTrendek című műsorában László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóhelyettese. Szerinte a hasonló katonai beavatkozástól sem megy el az USA kedve.

Nemzetközi jogász: így akadályozhatja meg a Tisza-kormány a kilépést a Nemzetközi Büntetőbíróságból

Bár Magyarország 2002 óta tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, az azóta eltelt időben nem hirdették ki itthon törvényben a hágai székhelyű bíróság alapszabályát, aminek a köztársasági elnök „immunitása volt az oka” – mondta az InfoRádióban Tóth Norbert nemzetközi jogász. Az NKE egyetemi docense részletesen elmagyarázta, hogyan lehetne visszafordítani az elvileg június 2-án záruló kilépési folyamatot, ha a jövendő Tisza-kormány ezt akarná.
inforadio
ARÉNA
2026.04.17. péntek, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×