Infostart.hu
eur:
385.97
usd:
331.3
bux:
0
2026. január 14. szerda Bódog
Videófelvételről készített képen fekete füst száll a magasba a mariupoli Azovsztal erőműnél 2022. május 3-án.
Nyitókép: MTI/AP

Resperger István: napjai lehetnek az acélműnek, de Mariupol már elesett

Napokon belül eleshet a mariupoli Azovsztal-acélmű – mondja Resperger István, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanára. Az üzem ostroma hétfőn kezdődött újra, az orosz erők már bunkerromboló fegyvereket is bevetnek, miközben az ukrán védőknek fogytán van az élelme és lőszere is.

A 2014 óta ukrán kézen lévő, megerősített Azovsztal közel 50 napig tudott ellenállni az orosz ostromnak, köszönhetően annak, hogy korábban mintegy háromezer harcost rendeltek a város védelmére az ukránok, illetve a 36. tengerészgyalogos dandár egy része is részt vett a védekezésben – kezdte Resperger István ezredes, arra is emlékeztetve, hogy a helységharc mindig a védőknek kedvez, hiszen minden irányból tüzet tudnak vezetni a betörő orosz csapatokra.

Április 15-e volt az az időpont, amikor az ukrán védők végül visszaszorultak az azovsztali fémműveknek a területére. A szakértő felidézte, hogy ezt követően még Vlagyimir Putyin orosz elnök is leállíttatta a műveleteket, hiszen egy nagyon nagy ipari komplexumról van szó, ami alatt egy hatszintű, közel 40 ezer ember befogadására alkalmas pincerendszer húzódik. Kis idő után azonban mégis folytatódtak az orosz bombázások, majd az északi részen található azovsztali üzemeknek a cementgyárát elfoglalták.

Az oroszok az időközben nagyjából 1500 fősre zsugorodott védők ellen – akik között sok a sérült és civil, és fogytán vannak az ellátmánnyal – az utóbbi napokban pedig már

bunkerromboló fegyvereket vetettek be, amik több szinten is képesek áthatolni.

Nagyon kevés idejük lehet már a védőknek a komplexumban – emelte ki a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanára. Az órákat talán túlzásnak tartaná, tekintve hogy egy hatszintű pincerendszerről van szó, amelynek több kijárata van, és összeköttetésben áll a városi csatornarendszerrel, vagyis nagyon sok irányból kell végrehajtani a behatolást. Arról nem is beszélve, hogy a részlegeket elválasztó acélajtók is nagyban megnehezíthetik a betörő csapatok dolgát, akik nem igazán fognak tudni egymással rádión kommunikálni a leárnyékoltság miatt – magyarázta Resperger István, aki szerint nagyon összehangolt támadásra, illetve a védők kapitulálására lesz szükségük az oroszoknak.

Arra a kérdésre, hogy ha az acélmű elesik, az Mariupol elestét is jelenti-e majd, az ezredes azt válaszolta, hogy szerinte az már megtörtént, hiszen

az ukrán kikötőváros 95 százalékát már az orosz erők uralják,

aminek a mérete közel öt zászlóaljnyira becsülhető – köztük egy harckocsi-zászlóalj, csecsen harcosok, különleges műveleti katonák, aki főként erre a feladatra vannak kiképezve. Resperger István szerint inkább csak a média és az ellenállás szempontjából nincs kimondva a város eleste: „pszichés hatás az ukrán erőkre, hogy 50 napon is túl kitartanak, de katonai szempontból ez már tarthatatlan”.

A kikötőváros végérvényes elestének legfőbb jelentősége az lehet, hogy akkor már a teljes azovi tengerpartot az oroszok uralnák, és meglenne a szárazföldi összeköttetési folyosó a Donbasszal, a luhanszki és donyecki megyével. Mariupol orosz kézre kerülése, miután egy fontos, nehézipari felszereléseket exportáló és importáló kikötő, komoly veszteséget jelentene Ukrajnának, pszichésen pedig felérne egy kisebb orosz győzelemmel május 9-e, a győzelem napja előtt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

Nyáron a hőség, télen a hó. A közös nevező a szélsőséges időjárás, amelynek következtében a nagy hagyományokkal rendelkező német vasút, a Deutsche Bahn a legnépszerűbből a legnépszerűtlenebb tömegközlekedési eszközzé vált. A politika és a szakmai szövetségek most magyarázatot követelnek.

Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

A modern harcászati eszközök korában is fontos szerepe van a honvédségi élő erőnek, amelyet nemcsak a harctéren, hanem vis maior helyzetekben is be lehet vetni – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Úgy véli, az orosz–ukrán háború menetétől és az Egyesült Államok politikai hozzáállásától is függ, hogy a jövőben hány ország dönt úgy a horvátokhoz hasonlóan, hogy be- vagy visszavezeti a sorkatonaságot.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×