Az Ukrajna-szerte zajló háborúról szinte semmit nem mutatnak az orosz tévében. Ha mégis, akkor magától értetődően az ukrán erőket hibáztatják. Az orosz hadsereg által a közelmúltban elszenvedett katonai kudarcokról sem tudósítanak naprakész adatokkal – írja az Index.

A beszámolók szenvedélyesek, gyakran tartalmaznak dühös vádakat és fenyegetéseket. Ahogyan Vlagyimir Putyin is nyersebb, érzelmesebb nyelvezetet használ a televíziós szerepléseiben, amikor a Biztonsági Tanáccsal folytat videokonferenciát. A Nyugatnak egy célja van – mondta egyik felszólalásában: „Oroszország elpusztítása”. „De minden nép, különösen az orosz, mindig is képes lesz megkülönböztetni az igazi hazafiakat a söpredéktől és az árulóktól” – biztosította nézőit.

A hírműsorokban elszórt, rövid videóklipek buzdítanak az Ukrajna elleni támadás támogatására, miközben az ukrajnai háborút kizárólag „különleges katonai műveletnek” lehet nevezni – teszi hozzá az Index emlékeztetve, hogy egy március 4-én elfogadott törvénnyel összhangban a háborút tilos „háborúnak”, „támadásnak” vagy „inváziónak” nevezni. A törvény megszegőit akár 15 év börtönnel is büntethetik, akárcsak azokat a médiumokat, amelyek „álhírnek” minősíthető információkat terjesztenek.

A Putyin-kormány évek óta módszeresen felszámolja az oroszországi szabad médiát. A háború kezdetén a két megmaradt független médium, a TV-Dozsd és az Echo Moszkva Rádió a „Ne mondd, hogy háború” törvény elfogadása után bezárt. Az online információforrásokat, köztük a Facebookot, a Twittert, az Instagramot és más külföldi közösségi médiaplatformokat blokkolták. Az orosz nyelven sugárzó nemzetközi médiumok, például a BBC és a Szabad Európa, szintén elérhetetlen Oroszországban.

A Levada Center, egy független közvélemény-kutató márciusi felmérése szerint Putyin megítélése a háború kezdete óta emelkedett: a megkérdezettek 83 százaléka helyesli az orosz elnök döntéseit, miközben januárban ez az arány még csak 69 százalékos volt.