Dmitrij Rogozin, a Roszkozmosz vezérigazgatója a közösségi médiában nyilvánosságra hozott bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy a szankciók célja "az orosz gazdaság megfojtása, népünk kétségbeesésbe kergetése és éhínségbe taszítása, országunk térdre kényszerítése". Hozzátette: (ezek az intézkedések) "nem fognak sikerrel járni, de a szándékok egyértelműek".

"Ezért azt hiszem, hogy a Nemzetközi Űrállomás és más projektek partnerei közötti normális kapcsolatok helyreállítása csakis az illegális szankciók teljes és feltétel nélküli megszüntetésével lehetséges" - hangoztatta Rogozin.

Hozzátette, a Roszkozmosz javaslatait arról, hogy mikor szüntessék meg az együttműködést a Nemzetközi Űrállomáson az Egyesült Államok, Kanada, az Európai Unió és Japán űrügynökségeivel, hamarosan ismertetik az orosz hatóságokkal. Korábban azt mondta, hogy a szankciók "tönkre tehetik" az ISS-szel kapcsolatos amerikai-orosz partnerséget.

A Nyugat átfogó szankciókat vezetett be Oroszország ellen a Moszkva által "különleges katonai műveletnek" nevezett, február 24-én indított ukrajnai háború miatt.

A feszültségek ellenére egy amerikai űrhajós és két orosz kozmonauta szerdán biztonságosan leszállt Kazahsztánban, miután ugyanazon űrkapszula fedélzetén elhagyták a nemzetközi űrállomást.

Az Európai Űrügynökség a múlt hónapban közölte, hogy felfüggesztette az ExoMars orosz-európai programot, és alternatívát keres négy másik programhoz az ukrajnai orosz offenzíva miatt. A küldetés célja az élet jeleinek keresése lett volna a Mars felszínén.

A OneWeb brit műholdas vállalkozás a múlt hónapban közölte, hogy szerződést kötött az Elon Musk vezette SpaceX űrhajózási céggel műholdjainak pályára állítására, miután lemondta 36 műhold március 4-i indítását a kazahsztáni Bajkonur űrközpontból - amelyet Oroszország 2050-ig bérel -, miután Moszkva az utolsó pillanatban számos követeléssel állt elő.