Infostart.hu
eur:
387.82
usd:
334.14
bux:
122158.24
2026. március 3. kedd Kornélia
Olaf Scholz német kancellár a biztonsági helyzettel foglalkozó kormányülés kezdetén Berlinben 2022. március 7-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Clemens Bilan

"A NATO nem lép be az orosz-ukrán háborúba"

Ezt a német kancellár jelentette ki Berlinben, mielőtt megbeszélést folytatott volna a katonai szövetség főtitkárával.

A NATO nem lép be Oroszország Ukrajna elleni háborújába - jelentette ki Olaf Scholz német kancellár csütörtökön Berlinben.

A kancellár Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral folytatott megbeszélése előtt tett sajtónyilatkozatában kiemelte, hogy országa kiáll "a bátor ukránok mellett" és pénzügyi és humanitárius támogatás mellett katonai felszerelésekkel is segíti, hogy "megvédhessék hazájukat az orosz agresszióval szemben".

Hozzátette, hogy "megrendít bennünket a sok orosz fiatal sorsa is, akiket vezetőik értelmetlen háborúba küldenek, saját szomszédjaik ellen".

"Fontos, hogy ezeknek

a fiatal embereknek a sorsa Oroszországban is ismertté váljék, mindenkinek tudnia kell Oroszországban, hogy egyedül (Vlagyimir) Putyin elnök viseli a felelősséget,

ha meghalnak vagy megsebesülnek" - mondta Olaf Scholz, kiemelve: mindent meg kell tenni azért, hogy a lehető leghamarabb elhallgassanak a fegyverek.

Ugyanakkor - fűzte hozzá a német kancellár - "azt is világosan és egyértelműen ki kell mondani, hogy a NATO nem lép be katonailag ebbe a háborúba".

"Ez Putyin elnök háborúja"

- jelentette ki Jens Stoltenberg, hozzátéve, hogy az orosz elnöknek meg kell állítania a háborút, vissza kell vonnia csapatait és vissza kell térnie a diplomáciához.

A harminc európai és észak-amerikai országot összefogó védelmi szövetség továbbra is támogatja Ukrajnát, hogy élhessen az ENSZ Alapokmányában rögzített önvédelmi jogával, ugyanakkor felelősséget visel azért, hogy ne mélyüljön még tovább a konfliktus, mert csak "még veszélyesebbé válna, még több szenvedéssel, halállal és rombolással járna" - tette hozzá Jens Stoltenberg.

A NATO főtitkára egyben kifejezte nagyrabecsülését a szövetség keleti tagállamainak védelmét, valamint az Ukrajna és az ukrajnai menekültek támogatását szolgáló német erőfeszítések iránt, és az európai biztonságpolitika korszakfordító fejleményeként jellemezte a berlini vezetés azon vállalását, hogy ezentúl minden évben a hazai össztermék (GDP) 2 százalékát meghaladó összegű közpénzt fordít védelemre, és ötödik generációs harci repülőgépekkel - amerikai F35-ösökkel - erősíti meg légierejét.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: aki a Közel-Keleten szállna át repülővel, annak most ez nehéz lesz

Szakértő: aki a Közel-Keleten szállna át repülővel, annak most ez nehéz lesz

A közel-keleti háború nemcsak a térség légiközlekedését bénította meg, hanem jelentős fennakadásokat okoz az egész világon – mondta az InfoRádió által megkérdezett szakértő. Varga G. Gábor, az Egek Ura blog alapítója szerint az átszállási pontok leállása okozza a legnagyobb problémát.

Volodimir Zelenszkij nyíltan támadja Orbán Viktort, és azt állítja: „lehetetlen újraindítani” a Barátság kőolajvezetéket

Hiszi, hogy Orbán Viktor vereséget szenved a magyar választásokon – mondta Volodimir Zelenszkij. Az interjúban azt is közölte: „többször megmondta, hogy Európa ne vegyen orosz olajat”. „A Barátság vezeték elpusztult, a helyreállításhoz tűzszünet kell – ezt világosan meg kell mondani Putyinnak” – fogalmazott.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×