Infostart.hu
eur:
377.73
usd:
318.76
bux:
124907.35
2026. február 17. kedd Donát
A Maxar Technologies által közreadott műholdfelvétel a pusztítás nyomairól az orosz támadásokat követően Mariupolban 2022. március 12-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/EPA/MAXAR TECHNOLOGIES

Nem egyedül Lengyelország támogatja a békefenntartók küldését Ukrajnába – lapinformáció

Varsó mellett a balti államok sem riadnak vissza a katonai beavatkozástól Ukrajnában a Magyar Nemzet értesülései szerint. A NATO többi tagja viszont mereven ellenezte eddig a légtérzárat és a békemissziót, mondván a háború eszkalációjához vezetne.

A NATO rendkívüli, csütörtöki találkozóján lengyel és balti kérésre újra terítékre kerülhet az Ukrajna feletti repüléstilalmi zóna terve. A nyugati szövetségesek között egyelőre egyetértés van ennek elutasításáról: a NATO-légtérzár Joe Biden, Olaf Scholz és Emmanuel Macron szerint is közvetlen konfrontációt eredményezne Oroszországgal, míg Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint a katonai szövetségnek a felelőssége, hogy a konfliktus ne terjedjen Ukrajna határain kívülre – írja a Magyar Nemzet.

A lap cikkében emlékeztettek, Joe Biden amerikai elnök részvételével tartanak rendkívüli NATO-csúcstalálkozót csütörtökön Brüsszelben, ahol lengyel kérésre újfent terítékre kerülhet az Ukrajna feletti repüléstilalmi zóna létrehozása.

A balti államok és Varsó az ukrajnai békemisszió ötletét is tovább szorgalmazzák

– értesült a Magyar Nemzet diplomáciai forrásokból.

Hozzátették, hogy mindkét, már korábban is beharangozott terv megvalósulása a háborús helyzet fokozódását, mintsem enyhülését eredményezné.

A légtérzár tervét Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közelmúltban számos alkalommal megfogalmazta, így kérve a NATO-tól a civil lakosság védelmét.

Ez azonban lényegében hadviselő féllé tenné a katonai szövetséget, erre már Jens Stoltenberg főtitkár is figyelmeztetett. "Sem szárazföldön, sem levegőben nem hatolunk be Ukrajnába. Egy repüléstilalmi övezet megvalósításához viszont arra lenne szükség, hogy NATO-vadászgépeket küldjünk az ukrán légtérbe, amelyek a repüléstilalom biztosítása érdekében orosz gépeket lőnének le. Úgy értékeljük, hogy ez a lépés egy teljes háborúhoz vezetne Európában, sok ország részvételével" – idézte a lap a norvég diplomatát, aki a szövetség külügyminisztereinek ehavi, rendkívüli találkozóján mondta ezeket a szavakat.

Stoltenberg a múlt héten a védelmi miniszterek ülésén megismételte ezt az álláspontot, és mint fogalmazott, a szövetség felelőssége, hogy a konfliktus ne terjedjen Ukrajna határain túlra.

A lap emlékeztet, Németország és az Egyesült Államok is ellenzi a létérzár létrehozását. Olaf Scholz kancellár egy németországi rendezvényen a múlt héten az Oroszországgal való, közvetlen katonai konfrontációval tette egyenlővé a repüléstilalmi zóna megvalósulását. "Joe Biden amerikai elnökkel és Emmanuel Macron francia elnökkel egyazon véleményen vagyunk: elkerülendő, hogy a NATO és Oroszország között katonai jellegű összecsapás történjen" – húzta alá a lap szerint a kancellár.

Emlékezetesnek nevezték, hogy Macron elnök a múlt héten ukrán menekülteket látogatott meg Franciaországban, ahol kijelentette, hogy legitimnek tekint minden ukrán kérést, de az egyetlen elfogadható döntésnek azt tartja, ha a szövetségesek nem háborúznak az oroszokkal.

Mint a Magyar Nemzet felidézi, a lengyelek jelenleg is dolgoznak egy olyan nemzetközi koalíció létrehozásán, ami békemissziót vezényelne Ukrajnába. Ennek ötletét múlt héten mind a NATO-főtitkár, mind Németország szintén elutasította.

A berlini kormány szóvivője Olaf Scholz üzenetét tolmácsolva rámutatott:

jelenleg nem lehet egyértelmű különbséget tenni a humanitárius segélyező, valamint a harci misszió között.

A békemisszió terve várhatóan szintén előkerül a brüsszeli NATO- és EU-csúcson – tették hozzá.

Címlapról ajánljuk
Megkezdődött a genfi orosz–ukrán tárgyalás
Feszült nyitány

Megkezdődött a genfi orosz–ukrán tárgyalás

Az ukrán főtárgyaló közlése szerint kedden az esti órákban véget ért az ukrajnai rendezésről amerikai közvetítéssel Genfben tartott orosz-ukrán egyeztetések első napja. Az orosz tárgyalódelegáció egyik tagja a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek azt mondta, hogy a zártkörű megbeszélések első napja nagyon feszült légkörben folyt.

Elemzők: nem lehet tudni, hogy a választási kampányt az ügyek vagy a személyiségek döntik-e el

A Nézőpont Intézet vezetője és a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője szerint nehéz megmondani, hogy a témák vagy a személyiségek lesznek fontosabbak a kampányban és nem lehet prognosztizálni, hogy a gödi Samsung gyár ügye vagy a hálószoba-ügy, mint téma kitart-e a választásokig. Mráz Ágoston Sámuel és Závecz Tibor erről az Inforádió Aréna című műsorában beszélt.
inforadio
ARÉNA
2026.02.18. szerda, 18:00
Jeránek Tamás
a Siemens Zrt. vezérigazgatója
Fordult napközben az amerikai tőzsde

Fordult napközben az amerikai tőzsde

Foghíjasan indult ez a hét a világ tőzsdéin, tegnap az amerikai tőzsdék az elnökök napja miatt zárva tartottak, míg Ázsiában a Holdújév ünnepe ritkítja meg a héten a nyitva lévő tőzsdék számát. Ma már azonban az USA-ban volt kereskedés és Európában is a szokott rend szerint zajlott a nap. A geopolitikai bizonytalanság rányomja a bélyegét a hangulatra, az Egyesült Államok és Irán ma Genfben közvetett tárgyalásokat folytat nukleáris vitájuk rendezése érdekében, míg az Egyesült Államok közvetítésével külön béketárgyalásokra is sor kerül Ukrajna és Oroszország között, amelyek valószínűleg a területi vitákra fognak összpontosítani. Ennek ellenére az európai és amerikai tőzsdék is mérsékelt emelkedésekkel zártak. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×